Országgyűlések és a szabadságharc bukása
A kurucok három fontos országgyűlést tartottak. A széchenyi országgyűlés (1705) kimondta, hogy Magyarország államformája rendi konföderáció, Rákóczi pedig fejedelem. Felállították a kancelláriát és a 25 tagú gazdasági tanácsot.
Az ónodi országgyűlés (1705) kimondta a Habsburg ház trónfosztását, de ekkor már a szabadságharc hanyatlóban volt. Az új császár, I. József nem tárgyalt a kurucokkal, mert többször is győzött. A sárospataki országgyűlés (1708) során Rákóczi jobbágyfelszabadítást ígért a harcoló parasztoknak.
A végső összeomlás gyors volt. A trencséni csata és a romhányi csata (1710) után újabb magyar vereségek következtek. Rákóczi Lengyelországba ment I. Péter orosz cártól segítséget kérni, de nem kapott. 1711-ben a majtényi síkon megtörtént a fegyverletétel.
Rákóczi sorsa: Emigrációba kényszerült Törökországba, Rodostóba, ahol 1735-ben halt meg. Holttestét Kassán temették el.
A szatmári béke értelmében a magyarok elfogadták a Habsburg örökös királyságot, cserébe vallásszabadságot kaptak és jogot az adók és újoncok megszavazására.