A reformkor általános jellemzői és háttere

Ti is tudjátok, milyen nehéz változtatni egy régi rendszeren - pont ez volt a reformkor nagy kihívása is! Az 1830-1848 közötti időszakban a magyar politikusok békésen, törvények és országgyűlések útján akarták felszámolni a feudális rendszert és polgári társadalmat építeni.

A napóleoni háborúk (1799-1814) alatt a magyar nemesség jól keresett, mert a hadseregek ellátására rengeteg gabonára volt szükség. A főnemesek okosan fejlesztették birtokaikat, míg a kis- és középnemesek inkább kényelmesebb életre költötték a pénzüket.

A háborúk vége azonban válságot hozott. A rossz minőségű magyar gabonára már nem volt kereslet, ráadásul I. Ferenc császár devalvációkkal $1811-ben 80$ szinte semmivé tette a megtakarításokat. A nemesség rájött: változtatni kell, különben csődbe mennek!

Tudtad? Széchenyi István saját példája mutatta a probléma lényegét: nem kapott hitelt a bécsi banktól, mert az ősiség törvénye miatt nemesi birtokot nem lehetett eladni vagy elárverezni.

Széchenyi István és reformprogramja

Képzeljétek el, hogy egy gróf felhagy a kényelmes élettel, és országépítésbe kezd - ez volt Széchenyi István! Ő volt a "legnagyobb magyar", aki mind a társadalom, mind a gazdaság területén átfogó változásokat javasolt.

Társadalmi reformjai mérsékeltek voltak: az örökváltság lehetőségével a jobbágyok megválthatta volna szabadságukat, de csak önkéntesen és önerőből. A nemesség részben vállalta volna a közös terheket, és a magyar nyelv lenne az állam hivatalos nyelve. Széchenyi az arisztokrácia vezetésében bízott.

Gazdasági téren azonban forradalmi változásokat akart! El kellett törölni az ősiség törvényét, a céheket és fejleszteni az infrastruktúrát. Gyakorlatban is bebizonyította elképzeléseit: hajózhatóvá tette a Vaskaput, megindította a Tisza-szabályozást, és megépítette a Lánchidat.

Érdekes tény: A Lánchíd volt az első rés a nemesi adómentességen, mert minden társadalmi rétegnek hídvámot kellett fizetnie!

Kossuth Lajos és reformprogramja

Ha Széchenyi az "ész" politikusa volt, akkor Kossuth Lajos a "szív" embere - ő tudott úgy beszélni, hogy a tömegek fütyültek tőle! Kisnemesi családból származott, de óriási hatással volt az országra újságírói és politikusi munkájával.

Társadalmi elképzelései radikálisabbak voltak Széchenyinél. A kötelező örökváltság minden jobbágyot felszabadított volna állami kárpótlással, és a nemesség minden adót fizetett volna. Kossuth hitt a liberális értékekben: sajtószabadság, nyilvános politizálás, közvélemény tájékoztatása.

Gazdasági programjának középpontjában a magyar ipar fejlesztése állt. "Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás" - mondta. A Védegyletet alapította, amelynek tagjai 6 évig csak magyar árut vásároltak, még ha drágább is volt.

A reformokat a köznemességgel és értelmiséggel akarta megvalósítani, akiknek érdekegyesítést javasolt a jobbágysággal. Béccsel szemben kevésbé volt udvarhű, nagyobb nemzeti önállóságot akart.

Fontos: Kossuth felismerte, hogy a kis létszámú nemességnek meg kell nyernie a jobbágyság támogatását a sikeres reformokhoz.

A két nagy politikus vitája

Gondoljatok bele: két zseniális ember, azonos cél, de teljesen más módszerek - ez vezetett Széchenyi és Kossuth híres vitájához az 1840-es években! Széchenyi a "Kelet népe" című művében kritizálta Kossuthot 1841-ben, aki a Pesti Hírlapban és a "Felelet" című írásában válaszolt.

Széchenyi szerint Kossuth túl radikális és meggondolatlan volt. Attól tartott, hogy ujjat húznak Béccsel, forradalmat csinálnak, és katasztrófába vezetik az országot. Bírálta azért is, mert Kossuth a politikát a nagyközönség elé vitte a sajtón keresztül.

Kossuth azonban tisztelettel viszonyult Széchenyihez, "a legnagyobb magyarnak" tartotta. A vita tulajdonképpen arról szólt: lassú, biztonságos változás vagy gyors, bátor reform? Az országgyűlés zárt körében vagy a nyilvánosság előtt?

Érdekes: Mindketten ugyanazt akarták - modern, fejlett Magyarországot -, csak az útban nem értettek egyet.

Széchenyi és Kossuth összehasonlítása

Most már könnyű összefoglalni a két nagy reformer különbségeit! Széchenyi megfontolt és higgadt volt, könyveken és az országgyűlésen keresztül politizált. Az arisztokráciára támaszkodott, lassú, fokozatos változásokat akart, és együttműködött az udvarral.

Kossuth ezzel szemben érzelmekre hatott, tömegeket tudott megmozgatni. A nyilvános sajtót és a közéletet használta színtérként, a köznemességre és értelmiségre építette programját. Minél gyorsabban akarta a reformokat, és nagyobb nemzeti önállóságra törekedett.

A jobbágykérdésben is eltértek: Széchenyi az önkéntes örökváltság híve volt, Kossuth a kötelező örökváltságot támogatta. Az egyik óvatos volt, a másik bátor - mindketten a kor nagy alakjai!

A reformkor végül 1848-ban forradalomba torkollott, amit Széchenyi félt, Kossuth pedig vállalt. Mindketten hatalmas lökést adtak Magyarország modernizációjának.

Tanulság: Két különböző út vezethet ugyanahhoz a célhoz - a történelem eldönti, melyik volt helyesebb.