II. Rákóczi Ferenc és a szabadságharc előzményei

Rákóczi Ferenc igazi arisztokrata származású volt - erdélyi fejedelmi család leszármazottja és az ország legnagyobb földbirtokosa. Anyja Zrínyi Ilona, nevelőapja pedig Thököly Imre volt, de a Habsburgok elszakították családjától és csehországi jezsuita kolostorban nevelkedett.

Bár Habsburg-hű nevelést kapott, hazatérve barátjával, Bercsényi Miklóssal rádöbbent az országos problémákra. Céljuk egyértelmű volt: Habsburg-ellenes küzdelem és az idegen elnyomás megszüntetése.

A helyzet azért vált tarthatatlanná, mert I. Lipót császár abszolutista intézkedései súlyosan sértették a magyar jogokat. Az 1687-es országgyűlésen rákényszerítették a rendeket, hogy mondják le a szabad királyválasztásról és az Aranybulla ellenállási záradékáról is.

Tudtad? Az Újszerzeményi bizottság miatt a korábbi birtokosok csak a birtok értékének 10%-át kitevő fegyverváltság után kaphatták vissza földjeiket - ez hatalmas anyagi terhet jelentett!

Az elnyomás jelei mindenütt látszottak: protestánsüldözés, magas adók, végvári katonák elbocsátása és a magyar hadsereg betiltása. Ezek miatt országszerte nőtt a feszültség, ami végül felkeléshez vezetett.

A szabadságharc kirobbanása és nemzetközi háttere

1703-ban robbant ki a szabadságharc, amit a tokaj-hegyaljai felkelés készített elő. Thököly egykori kuruc katonái (Kis Albert, Tokaji Ferenc) foglalták el Tokaj és Sárospatak várát, ezzel megindítva az eseményeket.

A nemzetközi helyzet rendkívül kedvező volt a magyarok számára. A spanyol örökösödési háború (1701) miatt I. Lipót és XIV. Lajos francia király harcban álltak egymással, így a Habsburgok nem tudták erejüket Magyarországra koncentrálni.

XIV. Lajos támogatást ígért minden Habsburg-ellenes mozgalomnak, így pénzügyileg segítette Rákóczit is. Amikor azonban Rákóczi levelei a császáriak kezébe kerültek, elfogták és börtönbe zárták. Szerencsére megszökött Lengyelországba.

Fontos momentum: A tiszaháti kurucok Esze Tamás vezetésével keresték fel Rákóczit lengyelországi menedékhelyén, és kérték, hogy álljon a nép élére.

Rákóczi három fontos kiáltványa (brezáni kiáltvány, vetési pátens, gyalui pátens) harcra szólította az országot. A vetési pátensben a hadba lépő jobbágyoknak mentességet ígért az adók alól - ezzel sikerült megnyernie mind a parasztságot, mind a nemességet.

A kuruc sikerek és fordulópont

A kuruc sereg gyorsan 75 ezer főre duzzadt $1705-1708$, és kezdetben nagy sikereket ért el. 1703-1705 között elfoglalták a Tiszántúlt, Felvidéket és Erdélyt. A hadvezérek - Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor és Bottyán János - tehetséges vezetők voltak.

A kuruc országgyűlések fontos döntéseket hoztak. Szécsényben (1705) a felszabadított területek irányításáról, Ónodban (1707) az államformáról, Sárospatakon (1708) pedig a jobbágyfelszabadításról tárgyaltak.

1708-ban következett be a fordulópont: a trencsényi csatavesztés után a kuruc erők kezdtek gyengülni. A francia szövetségesek vereségei (Höchstädt 1704, Malplaquet 1709) miatt a támogatás csökkent, majd teljesen megszűnt.

Kritikus pont: 1708 után szaporodtak az árulások és átállások, a sereg létszáma folyamatosan fogyott.

További csapások sújtották az országot: 1709-1710-ben pestis pusztított, 1710-ben pedig a romhányi csatavesztés után már egyértelmű volt, hogy katonai győzelem lehetetlen. Rákóczi hiába kért segítséget az orosz cártól - az egyetlen kiút a politikai megoldás maradt.

A szatmári béke és következményei

1711. május 1-jén a majtényi síkon letette a fegyvert a maradék kuruc sereg. Károlyi Sándor a megegyezés mellett döntött, miközben Rákóczi még mindig külső segítséget keresett.

A szatmári béke reális kompromisszumot jelentett mindkét fél számára. Az uralkodó fontos ígéreteket tett: amnesztia a résztvevőknek, alkotmány visszaállítása, szabad vallásgyakorlás, országgyűlés összehívása és a vitás kérdések parlamenti megvitatása.

Megszüntették az idegen intézményeket és méltóságokat, érvényben maradtak a parasztkatonák Rákóczitól kapott kiváltságai. Ez nagy társadalmi előrelépést jelentett a jobbágyság számára.

Fontos: A béke nem állította vissza a szabad királyválasztást, az ellenállás jogát, és nem jött létre magyar hadsereg sem.

Rákóczi elutasította a békét és emigrációban élt - először Franciaországban, majd Rodostóban (ma Tekirdağ, Törökország). Minden nemzetközi konfliktust megpróbált felhasználni a szabadságharc ügyének újjáélesztésére. Kitartása segített abban, hogy a Habsburgok betartották ígéreteiket.

A szabadságharc eredménye: bár a teljes függetlenséget nem nyerte vissza Magyarország, de a birodalmon belüli rendi különállást sikerült megőrizni. Ez kompromisszum volt, de az akkori körülmények között többet nem lehetett elérni.