Áprilisi törvények - A feudalizmus vége és a polgári átalakulás kezdete
Az egész folyamat 1848. március 1-jén indult el, amikor a párizsi forradalom híre eljutott Pozsonyba. Kossuth Lajos március 3-án terjesztette elő felirati javaslatát, amely már tartalmazta a legfontosabb reformokat: jobbágyfelszabadítást, közös teherviselést és független nemzeti kormányt.
A törvények elfogadása nem volt egyszerű. Bár az alsóház gyorsan támogatta Kossuth javaslatát, István nádort és helyettesét Bécsbe hívták, hogy késleltessék a felsőház összehívását. Végül március 14-én a főrendek is elfogadták a továbbfejlesztett változatot.
A márciusi ifjak (Petőfi, Vasvári, Irinyi, Jókai) március 15-én kitörő budapesti forradalma és a bécsi események nyomása végül eredményre vezetett. V. Ferdinánd király 1848. április 11-én szentesítette a törvényeket, amelyek három nagy területen hoztak változásokat.
Fontos tudni: Az áprilisi törvények létrejötte szorosan kapcsolódott a európai forradalmi hullámhoz - a párizsi és bécsi események nélkül valószínűleg nem születtek volna meg ilyen gyorsan.
A feudalizmus lebontása volt az első lépés. Eltörölték az ősiséget, a tizedet, az úriszékeket, valamint az úrbéri terheket és szolgáltatásokat. Ez azt jelentette, hogy a jobbágyok végre szabadok lettek, és megszűnt a középkori függőségi rendszer.
A polgári állam kiépítése során létrejött az önálló, felelős Magyar Kormány, amely Batthyány Lajos vezetésével július 5-én meg is alakult. Bevezették a népképviseleti országgyűlést Pesten, az évenként megismétlődő, általános és titkos választásokat, valamint a közteherviselést.