Nemzetiszocialista Németország

Az I. világháború után Németország romokban hevert. A gazdasági válság hatalmas inflációt és munkanélküliséget hozott, miközben 1918-ban forradalom söpörte el II. Vilmos császárt. Az új Weimari Köztársaság $1919-34$ demokratikus alkotmányt fogadott el, de a többpártrendszer lehetővé tette a szélsőséges mozgalmak működését is.

A versailles-i békeszerződés különösen keserűvé tette a németeket. Elcsatolták Elzász-Lotaringiát, Sziléziát és a Saar-vidéket, hatalmas jóvátételt kellett fizetniük, és a hadsereget 100 ezer főre korlátozták. Ez a megalázottságérzés tökéletes talajt biztosított a radikális pártoknak.

1920-ban Münchenben megalakult az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt), amelynek 1921-től Adolf Hitler lett a vezetője. A párt programja vegyítette a nagytőke-ellenes, szocialista elemeket a szélsőséges nacionalizmussal - követelték a társadalombiztosítás bevezetését, de az Anschlussot (egyesülés Ausztriával) is.

Fontos tudni: A náci ideológia három pillére a vezérelv (demokrácia-tagadás), a fajelmélet (antiszemitizmus) és az élettérelmélet volt - utóbbi szerint a "magasabb rendű" árja fajnak joga van keleti területeket elfoglalni.

A náci hatalomátvétel

Az 1923-as müncheni sörpuccs még kudarcba fulladt, Hitler börtönbe került. Itt írta meg a "Mein Kampf" ("Harcom") című könyvét, amely a párt programját foglalta össze: a versailles-i béke felmondása, a Harmadik Birodalom létrehozása és a náci fajelmélet.

Az 1929-es gazdasági világválság meghozta Hitler számára a nagy lehetőséget. A növekvő munkanélküliség miatt egyre többen fordultak a szélsőséges pártok felé. Az 1932-es választási kampányban Hitler új munkalehetőségeket ígért, és modern propagandaeszközökkel (sajtó, rádió, plakátok) érte el a tömegeket.

1933-ban a felhatalmazási törvény megszüntette a hatalmi ágak szétválasztását. Júliusra betiltották az összes többi pártot, létrejött az egypártrendszer. A rendszer ellenfeleit koncentrációs táborokba zárták, az SA vezetőit pedig az 1934-es "hosszú kések éjszakája" során lemészárolták.

1934-ben Hitler Führer lett - államfő és kancellár egyszerre. Az 1935-ös nürnbergi törvények megfosztották a zsidó származású embereket állampolgárságuktól. Goebbels propagandagépezete minden kommunikációt Hitler-kultusz szolgálatába állított, így vált teljessé a totális állam.

Emlékezz: Hitler törvényes úton jutott hatalomra, de aztán fokozatosan szüntette meg a demokratikus intézményeket és alakította ki a diktatúráját.