A II. világháború kezdete (1939)

A világháború kitörését Hitler agresszív külpolitikája okozta, aki sorban rúgta fel a békeszerződések pontjait. Az 1930-as évek végére kialakult a tengelyhatalmak szövetsége (Németország, Olaszország, Japán), akik a világ újrafelosztását tervezték.

Hitler lépésről lépésre készítette elő a háborút: remilitarizálta a Rajna-vidéket, egyesült Ausztriával (Anschluss), majd feldarabolta Csehszlovákiát a müncheni szerződéssel. Ezeket az akciókat az antant hatalmak elnézték, mert Hitler katonailag már túlerőben volt.

A döntő lépés 1939-ben jött: Hitler megkötötte a Molotov-Ribbentrop paktumot a Szovjetunióval, majd szeptember 1-jén lerohanta Lengyelországot. Anglia és Franciaország végre hadat üzent - ezzel kezdődött a II. világháború.

Tipp: Figyelj arra, hogy Hitler minden lépése logikusan következett az előzőből - ez segít megérteni a háború kitörésének okait!

A tengelyhatalmak sikerei és a fordulat (1939-1943)

Az első két évben a németek villámháborúval (Blitzkrieg) szinte mindent elértek. Elfoglalták Skandináviát, a Benelux-államokat, majd heteken belül lerohanták Franciaországot. Csak Anglia maradt ellenük, ahol Churchill vezetésével kitartottak a hónapos légitámadások ellenére.

1941-ben Japán is belépett a háborúba, amikor Pearl Harbort megtámadta, ezzel bevonva az USA-t is. Ugyanebben az évben Hitler a legnagyobb hibáját követte el: megtámadta a Szovjetuniót, holott még Angliát sem győzte le teljesen.

A fordulópont 1942-1943 között jött el három kulcsfronton: a Csendes-óceánon Midwaynél, Észak-Afrikában El-Alameinnél, és legfontosabban Sztálingráddnál. Itt a német hadsereg súlyos vereséget szenvedett, és megkezdődött visszaszorításuk.

Fontos: Sztálingrád azért volt kulcsfontosságú, mert ha elfoglalják, Hitler hozzájut a kaukázusi olajhoz és az uráli nyersanyagokhoz.

A szövetségesek győzelme (1943-1945)

1943 után kialakult az antifasiszta koalíció Nagy-Britannia, az USA és a Szovjetunió vezetésével. A három nagyhatalom vezetői több konferencián egyeztették a háború befejezésének menetét és a háború utáni világrendet.

Európában 1944-ben megnyílt a második front a normandiai partraszállással, így Hitler két oldalról szorult szorításba. 1945 májusában Berlin elesett, Hitler öngyilkos lett, és Németország feltétel nélkül megadta magát.

A Csendes-óceánon a japánok továbbra is fanatikusan ellenálltak, bevetve a kamikaze taktikát is. A háború gyors befejezése érdekében az USA atombombát vetett be Hirosimára és Nagaszakira 1945 augusztusában.

Japán szeptember 2-án kapitulált - ezzel véget ért a II. világháború, amely 50-60 millió ember életébe került.

Emlékezz: A normandiai partraszállás $D-day$ és az atombombák bevetése voltak a háború végének kulcsmomentjai.

A holokauszt - a szervezett népirtás

A holokauszt (héberül: soáh, németül: Endlösung) a nácik által szervezett, központilag irányított népirtás volt. A görög szó jelentése "tűzáldozat", ami a krematóriumokban való tömeges elégetésre utal.

A népirtás alapja a náci fajelmélet volt: a német "árja" fajt felsőbbrendűnek tartották, míg más népeket - főként zsidókat, romákat, szlávokat - alacsonyrendűnek vagy életreméltónak.

A holokauszt négy szakaszban zajlott: először hátrányos megkülönböztetés $munka- és tanulási tilalmak$, majd elkülönítés (gettók, sárga Dávid-csillag viselése), utána munkatáborok az agyondolgoztatásra, végül haláltáborok a tömeges kiirtásra.

A legismertebb haláltáborok Auschwitz, Dachau és Buchenwald voltak. A kutatók szerint körülbelül hatmillió zsidó vesztette életét, de a náci terror más csoportokat is érintett: kommunistákat, Jehova Tanúit, homoszexuálisokat és fogyatékkal élőket.

Tudj meg többet: A holokauszt nem csak zsidókat érintett - ez egy átfogó népirtási program volt minden "nemkívánatos" elem ellen.

Magyarország semlegessége és területi visszaszerzései (1939-1941)

Magyarország kezdetben semleges maradt, remélve, hogy mindkét oldallal jóban maradhat és békésen visszaszerezheti az elvesztett területeket. Ez a taktika részben működött is.

A semlegesség időszakában négy területet sikerült visszaszerezni. Az 1. bécsi döntéssel (1938) a Felvidék magyar lakta részét kaptuk vissza (12 000 km²), majd Csehszlovákia feldarabolásakor Kárpátalját (11 000 km²).

A 2. bécsi döntés (1940) Észak-Erdélyt hozta vissza (43 000 km²), végül Jugoszlávia lerohanásakor megszálltuk a Muraközt és Délvidéket (12 000 km²). Ezzel az ország területe 93 ezerről 171 ezer km²-re, lakossága 10-ről 15 millióra nőtt.

Ez volt a revízió maximális eredménye - minden terület-visszacsatoláshoz Hitler beleegyezése kellett, ami egyre jobban a tengelyhatalmakhoz kötött bennünket.

Jegyezd meg: A területi visszaszerzések látszólag sikeresek voltak, de végül a háborúba sodortak bennünket.

Magyarország belépése a háborúba (1941-1943)

1941 nyarán Magyarország feladta a semlegességet és belépett a háborúba. Az ok egyszerű volt: Hitler legyőzhetetlennek tűnt, a szomszédos országok (Szlovákia, Románia) már csatlakoztak hozzá, mi sem maradhattunk le.

Az ürügyet a kassai bombázás adta 1941. június 26-án. Bárdossy László miniszterelnök másnap hadat üzent a Szovjetuniónak, mondván szovjet gépek bombázták a várost (ma már tudjuk, hogy valószínűleg német provokáció volt).

A magyar hadsereg két nagy bevetést élt meg. Először a gyorshadtest (45 ezer fő) 1941-ben, amely felmorzsolódott a harcokban. Aztán 1942-ben a 2. magyar hadsereg (200 ezer fő) küldték a Don-kanyarba.

A Don-kanyari tragédia $1943. január-február$ során a szovjet túlerő szinte teljesen megsemmisítette a 2. magyar hadsereget. 200 ezer katonából csak 50 ezer térhetett haza - ez volt Magyarország legnagyobb katonai katasztrófája a háborúban.

Fontos különbség: Míg más országok önként csatlakoztak Hitlerhez, mi főként a területek miatt kényszerültünk rá.

Magyarország veresége és német megszállás (1944-1945)

A Don-kanyari vereség után Horthy titkos tárgyalásokat kezdett az angolszászokkal. A németek 1944. március 19-én a "Margaréta terv" alapján megszállták Magyarországot, mert már nem bíztak a magyar szövetségben.

A német megszállás súlyos következményekkel járt: angol bombatámadások kezdődtek, megindult a zsidóüldözés, és kifosztották az ország gazdaságát. Áprilistól a magyar zsidóság nagy részét deportálták.

Horthy kiugrási kísérlete 1944. október 15-én kudarcot vallott. Amikor rádióban bejelentette a fegyverszünetet, a németek nyomására visszavonta a döntést és lemondott. Helyette Szálasi Ferenc került hatalomra.

A nyilasterror idején tömeges kivégzések történtek $pl. Duna-parti lövöldözések$, miközben a szovjet hadsereg fokozatosan elfoglalta az országot. 1945 áprilisára az egész ország szovjet megszállás alá került.

Tragikus tény: Magyarország ismét a vesztesek oldalán fejezte be a háborút, súlyos következményekkel.

Magyar miniszterelnökök a háború alatt

A háború alatt hét miniszterelnök váltotta egymást, mindegyiknek más-más feladata volt a változó helyzetben. Ez jól mutatja, mennyire kaotikus volt ez az időszak.

Imrédy Béla (1938-39) angolbarátból lett Hitler-rajongó, ő fogadtatta el az első zsidótörvényt. Teleki Pál (1939-41) próbálta megőrizni a semlegességet, de öngyilkos lett, amikor hadat kellett üzenni Jugoszláviának a barátsági szerződés után.

Bárdossy László (1941-42) léptette be az országot a háborúba, míg Kállay Miklós (1942-44) folytatta a híres "hintapolitikát" - titkos tárgyalásokat a szövetségesekkel, miközben látszólag Hitler-barát volt.

A német megszállás után Sztójay Döme (1944) kiszolgálta a németeket, Lakatos Géza készítette volna elő a kiugrást, végül Szálasi Ferenc vezette a nyilasterrort 1945-ig.

Érdekes momentum: Teleki főbe lőtte magát, mert nem volt hajlandó megszegni Jugoszláviával kötött barátsági szerződést - ritka példa a becsületes politikára.