Mária Terézia felvilágosult abszolutizmusa

A 18. század közepén Európában új uralkodási stílus jelent meg: a felvilágosult abszolutizmus. Ez azt jelentette, hogy az uralkodók továbbra is egyeduralkodók maradtak, de már a fejlődés és modernizáció jegyében kormányoztak.

Mária Terézia 1740 és 1780 között uralta a Habsburg Birodalmat, és ő volt ennek a kormányzási formának a legjelentősebb képviselője. Uralkodása alatt a birodalom egységesebb és modernebb lett, bár ez gyakran konfliktusokhoz vezetett a magyar nemességgel.

Jó tudni: A felvilágosult abszolutizmus lényege, hogy az uralkodó korlátlan hatalommal rendelkezik, de ezt a hatalmat a nép javára használja fel.

Hatalomra jutása

Mária Terézia trónra kerülése nem volt egyszerű folyamat. Apja, III. Károly már 1722-23-ban elfogadtatta az országgyűléssel a Pragmatica Sanctio-t, ami biztosította a női öröklést a Habsburg-házban.

1740-ben, amikor Mária Terézia átvette a hatalmat, azonnal háborúba keveredett. A magyar rendek azonban mellé álltak a híres "Életünket és vérünket!" felkiáltással. Ez a támogatás kulcsfontosságú volt túlélése szempontjából.

Két nagy háborút kellett megvívnia: az örökösödési háborút $1740-48$ Poroszországgal, majd a hétéves háborút $1756-63$. Bár Sziléziát elvesztette, hatalmát sikeresen megtartotta és megerősítette.

Emlékezz: A magyar nemesség támogatása nélkül Mária Terézia valószínűleg nem tudta volna megtartani trónját.

Kormányzása

Mária Terézia felvilágosult, de abszolutista kormányzási stílusát alkalmazott. Fő célja a birodalom egységesítése és modernizálása volt, amit következetesen végig is vitt.

Kezdetben még egyezkedett a magyar rendekkel, de később már nem hívta össze a rendi országgyűlést. Rájött ugyanis, hogy a magyar nemesség hátráltatja a szükséges változásokat.

Ettől kezdve rendeleti úton kormányzott, ami azt jelentette, hogy egyedül hozta meg a döntéseket. Ez hatékonyabb volt, de természetesen növelte a feszültségeket is.

Fontos: Az abszolutista kormányzás lényege, hogy az uralkodó parlamentek és országgyűlések megkérdezése nélkül hoz döntéseket.

Rendeletei - Gazdaság és jobbágyság

Mária Terézia legfontosabb gazdasági intézkedése az 1754-es Vámrendelet volt, ami kettős vámhatárt vezetett be. Ez a merkantilista gazdaságpolitika része volt: Magyarország mezőgazdasági termékeket szállított, míg a birodalmi központ iparcikkeket gyártott.

Az 1767-es Úrbéri rendelet (Urbárium) szabályozta a jobbágyok terheit. Ettől kezdve hetente csak 2 nap gyalogrobot vagy 1 nap igásrobot volt kötelező - ez nagy könnyebbség volt a korábbi helyzethez képest.

A rendelet hátterében gyakorlati megfontolások álltak. Mária Terézia felismerte, hogy "etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk" - vagyis a jobbágyságot védeni kell a túlzott kizsákmányolástól, különben nem lesz adóbevétel.

Érdekes: Az Urbárium volt az első olyan törvény, ami országos szinten szabályozta a jobbágyok jogait.

Rendeletei - Oktatás és társadalom

A Ratio Educationis (1777) forradalmasította a közoktatást. A 6-12 éves jobbágygyerekeknek kötelező lett az iskolába járás, és a felekezeti iskolák állami felügyelet alá kerültek.

Az egészségügy terén is fontos változásokat hozott: szakképzett bábák vezethették csak a szüléseket. A Nagyszombati egyetemet Budára helyezte át, és árvaházakat alapított.

A cigányságról szóló rendelet az erőszakos asszimilációt célozta meg. Betiltotta a "cigány" szó használatát (helyette "újmagyar", "újparaszt"), és megtiltotta, hogy egymással házasodjanak.

Gondolkodtató: Mária Terézia intézkedései gyakran jó szándékúak voltak, de nem mindig vették figyelembe az érintettek akaratát.

Egyéb intézkedések

A hadügyi reform során eltörölte a zsoldossereget, és állandó, sorozott hadsereget hozott létre. Létrehozta a Magyar testőrséget is, ami fontos gesztus volt a magyarok felé.

Az egyházi ügyekben is változtatásokat hajtott végre. A pápai rendeleteket csak az ő engedélyével lehetett kihirdetni, és csökkentette az egyházi ünnepek számát is.

Ezek az intézkedések mind a központosítás és modernizáció irányába mutattak, ami jellemző volt a felvilágosult abszolutizmusra.

Megjegyzés: Mária Terézia soha nem akarta megsemmisíteni az egyházat, csak ellenőrzése alá akarta vonni.

A parasztság helyzete

A jobbágyság helyzete Mária Terézia korában is nehéz maradt, bár javult. Többféle adót kellett fizetniük: hadiadót az államnak (15-30 forint, miközben egy ló 60-80 forintba került), porciót a katonák beszállásolására, forspont fuvarozásra.

A földesúrnak robotot kellett teljesíteniük és kilencedet adni, az egyháznak tizedet, a vármegyének pedig háziadót. Ez hatalmas teher volt a parasztságra nézve.

Nem csoda, hogy parasztmegmozdulások törtek ki. 1735-ben Békésen Szegedinác Péró vezette a felkelést, a kapitányt pedig kerékbe törték. 1764-ben a székelyek tiltakoztak, ami a mádéfalvi veszedelemben csúcsosodott ki.

Tanulság: Még a reformok ellenére is nehéz maradt a parasztság helyzete, ami magyarázza a gyakori felkeléseket.