Új eszmék: liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus
A 19. század első felében három fő politikai eszmeáramlat formálta Európa jövőjét. Mindegyik máshogy válaszolt a kor kihívásaira.
A liberalizmus (szabadelvűség) a felvilágosodás és a francia forradalom örökségét vitte tovább. Az alkotmányosságot, a polgári szabadságjogokat és a cenzusos választójogot követelte. Céljuk az alkotmányos monarchia vagy köztársaság volt.
A nacionalizmus a nemzeti összetartozást hangsúlyozta és nemzetállamok létrehozását célozta. Ez különösen veszélyes volt a soknemzetiségű birodalmakra - Habsburg, Oszmán és Orosz Birodalom -, mivel népeik egységes, etnikai alapon szervezett államokat akartak.
A konzervativizmus nem ellenezett minden változásnak, hanem a hagyományok megőrzését és a lassú, szerves fejlődést tartotta fontosnak. Reformokat igen, forradalmat nem - ez volt a jelszavuk.
Emlékezz: Ez a három eszme gyakran keveredett egymással, és együttes hatásuk alakította ki a modern európai politikai rendszereket.