A Kiegyezés létrejötte

Képzeld el, hogy 1867-ben Magyarország egy teljesen új korszakba lépett! A Kiegyezés eredményeként létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely egy különleges duális állam volt két központtal.

Ferenc József 1867. június 8-án a Mátyás templomban magyar királyként is megkoronáztatott magát, sőt még feleségét, Erzsébetet is! Ez hatalmas gesztus volt a magyarok felé. Július 28-án pedig szentesítette a kiegyezési törvényt.

Az új államforma alkotmányos monarchia lett, és ezt a korszakot dualizmusnak nevezzük. A monarchia alapját a Pragmatica Sanctio képezte, és egészen 1918-ig, az I. világháború végéig fennállt.

Jegyezd meg: A dualizmus lényege, hogy egy uralkodó alatt két egyenrangú állam működött együtt!

A Kiegyezés előzményei

A Kiegyezés előtt komoly válságok rázták meg a Habsburg Birodalmat. Az 1848-49-es szabadságharc leverése után brutális megtorlás következett - Haynau tábornok rémuralma $1849-1851$ mélyen megsebezte az osztrák-magyar viszonyt.

Ezután jött a Bach-korszak $1851-1859$, amikor Alexander Bach miniszter a birodalom teljes központosításán dolgozott. Kerületeket alakított ki, erős állami felügyeletet és cenzúrát vezetett be. Ez a neoabszolutizmus kora volt.

A fordulópont 1859-ben jött el, amikor Ferenc József elvesztette a solferinói csatát. Bach bukása után az uralkodó belátta, hogy változtatnia kell. 1860-ban kiadta az októberi diplomát, majd 1861-ben a februári pátenst, de ezeket a magyar országgyűlés visszautasította.

Deák Ferenc "Húsvéti cikke" a Pesti Naplóban kijelölte a kompromisszum irányát, ami végül a Kiegyezéshez vezetett.

Érdekes: A magyar politikusok türelme és Deák bölcsessége nélkül sosem jöhetett volna létre a Kiegyezés!

A duális monarchia felépítése

Az új államszerkezet zseniálisan egyszerű volt: egy uralkodó, két ország! Ferenc József egyszerre volt osztrák császár és magyar király, de mindkét országnak saját parlamentje és kormánya volt.

A közös ügyek csak három területre terjedtek ki: külügy, hadügy és pénzügy. Ezeket közös miniszterek irányították, és a döntésekbe mindkét országgyűlés delegációi beleszóltak $60-60 fő$.

A költségeket kvóta rendszer szerint osztották fel: Ausztria 70%-ot, Magyarország 30%-ot fizetett. Közös pénznemet (korona) és postaszolgálatot is bevezettek.

Fontos lépés volt a horvát kiegyezés (1868), amely biztosította a horvát parlament (szábor) működését és önálló horvát kormány létrehozását saját területükön.

Tipp: A duális szerkezetet úgy képzeld el, mint egy házaspárt, aki közös házat vezet, de mindenkinek megvan a saját szobája és döntési joga!