A Horthy-korszak kezdete és politikai berendezkedés

Képzeld el: Magyarország királyság, de nincs királya! Ez volt a helyzet 1920-tól, amikor Horthy Miklós kormányzó lett az ország vezetője. A parlamentáris rendszer működött, de Horthy erős kézzel irányította az országot.

Az első miniszterelnök Teleki Pál volt, aki földreformot indított és bevezette a numerus clausust - ez korlátozta a zsidó vallású diákok egyetemi felvételét. Nagy probléma volt, hogy IV. Károly király kétszer is megpróbált visszatérni a trónra, de ezt megakadályozták.

1921-től Bethlen István lett a miniszterelnök, aki egészen 1931-ig maradt hatalmon. Ő volt az, aki igazán stabilizálta az országot és felszámolta a szélsőségeket.

Jó tudni: Sopron népszavazáson döntött arról, hogy Magyarországhoz tartozzon - ezért nevezik a "leghűségesebb városnak".

Bethlen István politikája és gazdasági konszolidáció

Bethlen István igazi "csodát" művelt a gazdasággal. Megfékezte az inflációt, külföldről nagy összegű kölcsönt szerzett, és bevezette az új pénzt: a pengőt. Létrehozta a Magyar Nemzeti Bankot is.

A választójogot is módosította - a falvakban nyílt szavazás maradt, ami miatt a szegények nehezen tudtak szabadon dönteni. Ez biztosította Bethlen pártjának a győzelmet.

Külpolitikában Magyarország belépett a Népszövetségbe, és baráti kapcsolatokat épített ki Olaszországgal (1927) és Ausztriával (1931). A fő cél a revízió volt - vagyis a trianoni békeszerződés módosítása.

Az 1930-as évek végére azonban Hitler sikerei miatt Magyarország egyre közelebb került Németországhoz és Olaszországhoz. A Nagy Gazdasági Világválság (1929) miatt munkanélküliség és bérek csökkenése következett be.

Fontos: Bethlen 1931-ben lemondott, mert nem tudott megegyezni Horthyval a válság kezeléséről.

Revíziós törekvések és antiszemitizmus

Minden magyar politikus egyetértett abban, hogy a trianoni békeszerződést felül kell vizsgálni. Két irányzat alakult ki: volt, aki csak a magyarlakta területeket akarta visszaszerezni (etnikai revízió), mások mindent visszaakartak (teljes revízió).

A háború elvesztése után felelősöket kerestek. Sokan a liberális gondolkodást, a kommunizmust és a zsidóságot tették felelőssé. Ez vezetett az antiszemitizmus erősödéséhez és a keresztény-nemzeti gondolat térnyeréséhez.

Gömbös Gyula (1932-1936) szélsőjobboldali miniszterelnök volt, aki diktatúrát akart kiépíteni. Hitler sikerei miatt a magyar nácik is megerősödtek Szálasi Ferenc vezetésével.

Darányi Kálmán (1936-1938) fellépett a nyilasok ellen, de az Anschluss (Ausztria német megszállása) miatt végül elveszítette Horthy bizalmát. Győrben fegyverkezési programot indított.

Emlékezz: Az első bécsi döntés (1938) révén Magyarország visszakapta a Felvidék déli részét - ez volt az első revíziós siker!

A zsidótörvények és további revíziós sikerek

Imrédy Béla (1938-1939) alatt fogadták el az első zsidótörvényt, ami 20%-ban korlátozta a zsidók arányát az értelmiségi munkákban. A zsidó fogalmát vallási alapon határozták meg.

Teleki Pál második miniszterelnöksége (1939-1941) alatt elfogadták a még szigorúbb második zsidótörvényt, ami bizonyos pályákról teljesen kizárta a zsidókat. 1939-ben Magyarország megszállta Kárpátalját is.

A határokon túli magyarok nehéz helyzetben voltak. A nyelvhasználatukat korlátozták, magyar iskoláikat bezárták vagy visszaszorították. Az elemi iskolák száma alacsony volt, felsőoktatás pedig egyáltalán nem működött magyarul.

A magyar kisebbségek az egyházakra támaszkodhattak, amelyek támogatták a magyar nyelvű oktatást. Magyar sajtó, olvasókörök és művelődési társulatok segítették a közösségi életet.

Tudtad? A cél az asszimiláció volt - vagyis hogy a magyarok beolvadjanak a többségi nemzetbe és elfeledjék anyanyelvüket.

Gazdasági fejlődés és válságkezelés

A háború után érdekes helyzet alakult ki: a nyersanyagok és energiaforrások a szomszéd országokhoz kerültek, a gyáripar viszont Magyarországon maradt. Ez élénk külkereskedelmet tett szükségessé.

Az 1920-as években új beruházások és a mezőgazdasági termelés növekedése jellemezte a gazdaságot. Az 1929-es világválság azonban mindent megváltoztatott: ipari termelés visszaesett, bérek csökkentek, sokan elveszítették munkájukat.

A válság megoldására az állam beavatkozott: támogatta a mezőgazdaságot és új külpiaci kapcsolatokat épített ki Németországgal, Olaszországgal és más országokkal. 1935 körül gazdasági fellendülés kezdődött.

Magyar találmányok világsikert arattak: Wolfram izzó, transzformátor, villamosmozdony, repülőgép, rádió. A tudományban is kiváló eredmények születtek: C-vitamin és inzulin felfedezése.

Büszke lehetsz: A magyar csúcstechnológiai termékek a világpiacon is versenyképesek voltak!

Oktatás, kultúra és társadalmi rétegződés

Klebelsberg Kuno gróf fantasztikus oktatási reformokat hajtott végre: visszaszorította az analfabetizmust, új egyetemet alapított Pécsett, Szegeden és Debrecenben. Szent-Györgyi Albert Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért.

Homan Bálint a nemzeti nevelésre helyezte a hangsúlyt: cserkészet és leventeképzés vált fontossá a fiatalok számára. A szórakozásban nagy változás volt a mozi megjelenése - előbb némafilmek, majd hangosfilmek.

A társadalom több rétegre oszlott. A mezőgazdaságban az arisztokraták voltak a leggazdagabbak, alattuk a középnemesség, majd a parasztság $60$. A polgári társadalomban a nagytőkések álltak a csúcson.

A középpolgársághoz tartoztak az orvosok, ügyvédek, a kispolgársághoz a kereskedők, postások. A munkásosztály szakmunkásokból és segédmunkásokból állt.

Fontos trend: Az oktatás fejlődésével sokan felemelkedhettek a társadalmi ranglétrán - ez új lehetőségeket teremtett!

Életmód, szabadidő és sport a modern Magyarországon

A városi népesség aránya nőtt, ami modernizációt jelentett. Megjelentek a tömegkommunikációs eszközök: sajtó és rádió. A villanyvilágítás, fejlett egészségügy és a 8 órás munkaidő javította az életminőséget.

Nagy újdonság volt a fizetett szabadság bevezetése! Az emberek elkezdték felfedezni a szabadidő eltöltésének új módjait. A Balaton és a Velencei-tó népszerű üdülőhelyekké váltak.

A sport igazi aranykorát élte: lovaglás, kerékpár, labdarúgás, vívás, úszás, vízilabda és birkózás területén nemzetközi sikereket értek el magyar sportolók. Ez büszkeségre adott okot az egész nemzetnek.

A vidéki életmód még mindig a mezőgazdasághoz kötődött, de a városokban egyre modernebb életforma alakult ki. A filmek előtt híradókat vetítettek, így az emberek informáltak maradhattak a világ eseményeiről.

Gondold el: Ez volt az első időszak, amikor a magyarok tömegesen kezdtek szabadidős tevékenységekkel foglalkozni - pont úgy, mint ma!