A háborúig vezető út és szövetségi rendszerek

A 19. század végén két nagy ellentábor alakult ki Európában, ami végül háborúhoz vezetett. Németország Bismarck vezetésével mindent megtett, hogy elszigetolje Franciaországot és megakadályozza a bosszút Elzász-Lotaringia elvesztése miatt.

Először a három császár szövetsége jött létre 1873-ban (Németország, Ausztria-Magyarország, Oroszország). Ez azonban hamar felbomlott, mert Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia mind a ketten a Balkán felé akartak terjeszkedni.

1879-ben megszületett a kettős szövetség Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia között, amihez később Olaszország (1882) és Románia (1883) is csatlakozott. Ezzel szemben Franciaország és Oroszország 1893-ban szövetséget kötött, majd Nagy-Britannia is csatlakozott hozzájuk - előbb Franciaországgal (1904, Entente cordiale), majd Oroszországgal (1907).

Fontos tudni: 1914-re két nagy tábor állt szemben egymással - a központi hatalmak (Németország, Ausztria-Magyarország) és az antant (Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország).

A háború kitörése és az első hadjáratok

Ferenc Ferdinánd trónörökös meggyilkolása 1914. június 28-án Szarajevóban adta a közvetlen okot a háborúra. Gavrilo Princip, egy szerb nacionalista lőtte le az osztrák-magyar trónörököst és feleségét.

Az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot küldött Szerbiának, amit a szerbek elutasítottak. 1914. július 28-án hadat üzentek Szerbiának, majd a szövetségi szerződések miatt néhány nap alatt egész Európa hadban állt.

A német Schlieffen-terv szerint Németország villámháborúval akarta legyőzni Franciaországot, mielőtt Oroszország teljesen mozgósíthatna. Belgium lerohanása után a németek majdnem elérték Párizst, de a Marne-i csatában 1914 szeptemberében megállították őket.

Mind a három fronton - nyugati, keleti és déli - állóháború alakult ki. Ez azt jelentette, hogy a hadseregek lövészárkokba ásták be magukat, mert a védekező fegyverek (gépfegyverek, tüzérség) erősebbek voltak, mint a támadó eszközök.

Érdekes tény: Az emberek kezdetben lelkesen ünnepelték a háborút, gyors győzelmet várva - de a hangulat hamar megváltozott, amikor sebesültekkel teli vonatok érkeztek.

A háború elhúzódása és új fegyverek

1915-1916-ban váltakozó sikerekkel folyt a háború, mindkét tábor újabb országok bevonásával próbált előnyre szert tenni. Az antant oldalán csatlakozott Olaszország (1915) és Románia (1916), míg a központi hatalmakhoz Bulgária (1915) állt.

A technológiai újítások megváltoztatták a hadviselés karakterét. A repülőgépeket kezdetben csak felderítésre használták, később már fegyvereket szereltek rájuk. A németek 1915-ben Ypern-nél először alkalmaztak harci gázt, ami miatt megszületett a gázálarc is.

Egyéb újdonságok voltak a tengeralattjárók, lángszórók, kézigránátok és a sisakok. A verduni csata 1916-ban a háború legszörnyűbb ütközete volt, amit "vérszivattyúnak" is neveztek.

A háború elhúzódása miatt a harcoló országok teljes hadigazdálkodásra álltak át. Egész nemzetgazdaságokat állítottak a háború szolgálatába, sokszázezer nő dolgozott lőszergyárakban. A gyengébb országok kimerültek, az ellátás romlott.

Fontos változás: A háború nemcsak a katonák harcától függött, hanem a hátországok teljesítőképességétől is - ez teljesen új típusú konfliktus volt.

Az USA belépése és a háború vége

1917 két fontal esemény döntően befolyásolta a háború menetét: az orosz forradalom és az USA hadbalépése. Németország 1917 februárjában korlátlan tengeralattjáró háborút hirdetett meg, ami azt jelentette, hogy minden hajót elsüllyesztettek, amely angol vagy francia kikötőbe tartott.

Az USA hadbalépésének több oka volt: a közvetlen ok a tengeralattjáró háború volt, de az amerikaiak hitelre szállítottak utánpótlást az antantnak, így érdekeltté váltak annak győzelmében. 1917 áprilisában az USA hadba lépett, de hadserege csak 1918-ban érkezett Európába.

1918-ban a központi hatalmak összeomlottak. Németország még az amerikai csapatok teljes megjelenése előtt próbált győzelmeket aratni, de az antant anyagi és emberfölénye nyilvánvalóvá vált. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918. november 3-án, Németország pedig november 11-én kért fegyverszünetet.

A compiégne-i erdőben, egy vasúti kocsiban kötötték meg a fegyverszünetet a németekkel, ezzel elismerve a központi hatalmak vereségét.

A háború vége: Négy év pusztítás után végre elhallgattak a fegyverek, de Európa gyökeresen megváltozott - birodalmak omlottak össze és új államok születtek.