A hidegháború kiteljesedése és vége
A berlini válság (1948) tette egyértelművé a hidegháború kitörését. Amikor a Nyugat Nyugat-Németország létrehozását kezdeményezte, a szovjetek lezárták Berlint - az amerikaiak légi híddal látták el a várost.
1949-ben végleg kettészakadt Németország: NSZK demokratikus−kapitalista és NDK (kommunista diktatúra). Ugyanebben az évben alakult meg a NATO és a KGST is. A koreai háború (1950) volt az egyik legélesebb konfliktus - kialakult a kétpólusú világrend.
Sztálin halála (1953) után némi enyhülés következett: véget ért a koreai háború, Ausztria semleges lett (1955). Az igazi változás az 1960-as években jött - a kubai rakétaválság (1962) után Kennedy és Hruscsov belátták a nukleáris háború veszélyeit.
Meghirdették a békés egymás mellett élés politikáját, leszerelési tárgyalások kezdődtek. A hidegháború végül 1989-ben ért véget a kelet-európai rendszerváltásokkal, főleg a szovjet gazdaság összeomlása miatt.
Érdekes tény: A kubai rakétaválság olyan közel vitte a világot a nukleáris háborúhoz, hogy ez végleg megváltoztatta a szuperhatalmak gondolkodását.