A két tömb kialakulása

A második világháború után a világ két ellenséges tömbre oszlott, ami az ENSZ békemisszióját is kudarcra ítélte.

A nyugati tömb vezetője az USA volt, katonai szövetségük a NATO (1949). Ezekben az országokban demokratikus politikai rendszer és kapitalista piacgazdaság működött. Nyugat- és Dél-Európa, Japán és Kanada tartozott ide. Az 50-es években ez a jóléti állam korszaka volt - gyors gazdasági növekedés és magas életszínvonal jellemezte őket.

A keleti tömböt a Szovjetunió irányította a Varsói Szerződésen (1955) és a KGST-n keresztül. Politikailag egypárti diktatúra, gazdaságilag államszocializmus jellemezte őket - minden az állam kezében volt, tervgazdasággal. Ez áruhiányt, alacsony életszínvonalat és technikai elmaradottságot eredményezett.

Fontos tudni: A hidegháború alapvetően az eltérő politikai-gazdasági rendszerek konfliktusa és a világuralomért folyó hatalmi harc volt.

A konfrontáció kezdete

Az 1945-ös jaltai és potsdami konferenciákon a szövetségesek megállapodtak, de valójában utat nyitottak a megszálló hatalmak befolyásszerzésének.

A szovjetek a megszállt kelet-európai országokban segítették a kommunista pártok hatalomátvételét. Kezükbe adták a belügyminisztériumot, így a rendőrséget is - ezzel fegyveres erőhöz jutottak.

A Nyugat válasza négy fontos lépésből állt. Churchill fultoni beszédében (1946) a "vasfüggönyről" beszélt. A Truman-elv (1947) meghirdette a feltartóztatás politikáját. A Marshall-terv 13 milliárd dollár segélyt adott Nyugat-Európának az újjáépítéshez. A szovjetek pedig a Kominformmal (1947) szorosabb ellenőrzés alá vonták a kelet-európai kommunista pártokat.

Megjegyzés: A Marshall-tervet Kelet-Európa is megkaphatta volna, de Sztálin megtiltotta - amerikai befolyásszerzést látott benne.

A hidegháború kiteljesedése és vége

A berlini válság (1948) tette egyértelművé a hidegháború kitörését. Amikor a Nyugat Nyugat-Németország létrehozását kezdeményezte, a szovjetek lezárták Berlint - az amerikaiak légi híddal látták el a várost.

1949-ben végleg kettészakadt Németország: NSZK (demokratikus-kapitalista) és NDK (kommunista diktatúra). Ugyanebben az évben alakult meg a NATO és a KGST is. A koreai háború (1950) volt az egyik legélesebb konfliktus - kialakult a kétpólusú világrend.

Sztálin halála (1953) után némi enyhülés következett: véget ért a koreai háború, Ausztria semleges lett (1955). Az igazi változás az 1960-as években jött - a kubai rakétaválság (1962) után Kennedy és Hruscsov belátták a nukleáris háború veszélyeit.

Meghirdették a békés egymás mellett élés politikáját, leszerelési tárgyalások kezdődtek. A hidegháború végül 1989-ben ért véget a kelet-európai rendszerváltásokkal, főleg a szovjet gazdaság összeomlása miatt.

Érdekes tény: A kubai rakétaválság olyan közel vitte a világot a nukleáris háborúhoz, hogy ez végleg megváltoztatta a szuperhatalmak gondolkodását.