A két szerelem dilemmája
Timár életében két nő jelképezi a két különböző világot, és ez teszi még kínzóbbá a választást. Mint egy modern ember, aki karriert és magánéletet próbál egyensúlyban tartani.
Tímea, az "alabástromszobor" a kötelességet és a háláat testesíti meg. Már a nászéjszakán megvallja: "Én tudom, hogy mi vagyok: önnek a neje." A házasság nem szerelemből, hanem kötelességből és hálából köttetett. Timár háromszor merül a Dunába, hogy megmentse őt.
Noémi ezzel szemben a természetes nőiség, a feltétel nélküli szeretet megtestesítője. Mellette Timár önmaga lehet, nem kell színlelnie vagy hazudnia.
A "cserehalál" motívuma kétszer is visszatéríti Tímárt a szigetre. Először Dódika halála és második fia születése, másodszor Krisztyán Tódor holtteste, ami az ő újjászületését jelenti.
A regény két antik mítoszt is felidéz: Midász király történetét és Polükratész gyűrűjét. Mindkettő a túlzott szerencse veszélyeire figyelmeztet.
💡 Érdekes: Az "arany ember" címet először egy hivatalnok használja, aki csak a külső gazdagságot látja.