Ágnes asszony - részletes elemzés
Az Ágnes asszony Arany egyik legismertebb népi balladája, ami egy személyes élmény alapján született 1853-ban. A címe rögtön megmondja, hogy egy asszony tragédiájáról szól.
A ballada három szerkezeti egységre oszlik: patak partja 1−4.versszak, börtön 5−19.versszak, majd megint patak partja 20−26.versszak. Ez körkörös szerkezet - ott fejezi be, ahol kezdte, de közben minden megváltozott.
💡 Figyeld meg: A refrén ("Oh! irgalom atyja, ne hagyj el") végigkíséri a történetet, mint egy fájdalmas sóhaj.
A történet fokozatosan tárja fel Ágnes bűnét: szeretője megölte a férjét, Ágnest pedig börtönbe zárták. A bírák végül elengedik, mert belőrült a bűntudatba - ez nagyobb büntetés, mint a börtön. A lepedő mosása szimbólum: a ruha tisztára mosható, de a lélek és a becsület nem.