Magyarság-versek: kritikai hazaszeretet
Ady Endre megújította a hazaszeretet költészetét is. Az ő "kritikai hazafisága" nem lelkesedéssel dicsért, hanem bírált, sőt látszólag bántotta a hazát. Célja a felrázás és cselekvésre ösztönzés volt.
"Páris, az én Bakonyom" címében a Bakony a betyárok búvóhelyét szimbolizálja. Ha választania kell, ő Párizst választja - az értéktelített szférát az értékhiányos Magyarországgal szemben.
"A föl-földobott kő" egyik legszebb magyarságverse. Önszimbolizmus: ő a kő, aki bármennyire is ostorozza hazáját, mindig visszatér. A vers szerkezete is ezt tükrözi - a gravitáció törvényszerűségével azonosítja a hazaszeretet visszahúzó erejét.
"A magyar Ugaron" a félfeudális magyar társadalom szimbóluma. Az ugar (terméketlen, kihasználatlan föld) egy halott tájat mutat, ahol értékhiányos elemek dominálnak.
💡 Vizsgatipp! Ady magyarság-verseiben mindig keressd az ellentéteket: értékhiány ↔ értéktelítettség, elmaradottság ↔ haladás!