Tantárgyak

Knowunity AI

Creator Program

Több

Alkalmazás megnyitása

Tantárgyak

FöciFöci236 megtekintések·Frissítve 2026. aug. 16.·11 oldal

Földünk belső szerkezete és a lemeztektonika

R
Rigó Jázmin@rigjzmin

A Föld belső szerkezete és működése izgalmas kaland, ami megmagyarázza,...

1
of 10
Föld belső szerkezete – 1. oldal

A Föld belső szerkezete

Képzeld el a Földet egy óriási hagymához - gömbhéjas szerkezetben épül fel, ahol minden réteg más-más tulajdonságokkal rendelkezik. Minél mélyebbre megyünk, annál nagyobb lesz a nyomás, a sűrűség és a hőmérséklet.

A geotermikus gradiens azt mutatja meg, hogy 100 méter mélységenként átlagosan 3°C-kal nő a hőmérséklet (hazánkban 4-6°C). Ez a radioaktív anyagok bomlásából származó energia miatt történik, amit geotermikus energiaként hasznosítunk termálvizekben, épületfűtésben és elektromos áram termelésében.

A földkéreg a Föld legkülső, szilárd rétege, de vastagsága változó. A szárazföldi réteg gránitból és bazaltból áll, míg az óceáni réteg bazaltból és fémekben gazdag gabbróból épül fel. A földköpeny alatt találjuk az asztenoszférát, a lágyköpenyt, ahol olvadt, képlékeny kőzetek vannak.

Tudtad? A geotermikus energia tiszta és megújuló energiaforrás, amit Magyarország is egyre többet használ!

2
of 10
Föld belső szerkezete – 2. oldal

Földmag és kőzetlemezek

A Föld közepén található a külső mag, ami folyékony fémekből (nikkel, vas) áll, és ez hozza létre bolygónk mágneses terét. Emiatt mutatják az iránytűk észak-déli irányt! A belső mag viszont szilárd, szintén vasból és nikkelből.

A litoszféra nem összefüggő gömbhéj, hanem kőzetlemezekből áll. Három típust különböztetünk meg: kontinentális, óceáni és vegyes kőzetlemezeket. Ezek a lemezek állandóan mozgásban vannak - távolodhatnak, közeledhetnek vagy elcsúszhatnak egymáson.

A Föld külső gömbhéjai között találjuk a talajt (pedoszféra), a vizeket (hidroszféra), a levegőt (atmoszféra), az élővilágot (bioszféra) és a kőzetburkot (litoszféra). Mindezek együttese teszi lehetővé az életet a Földön.

Fontos! A kőzetlemezek mozgása felelős a földrengésekért, vulkánokért és a hegységképződésért!

3
of 10
Föld belső szerkezete – 3. oldal

Lemezmozgások típusai

A lemezmozgások három alapvető típusa határozza meg, milyen földrajzi képződmények alakulnak ki. Távolodó lemezszegélynél óceáni hátságok és hasadékvölgyek jönnek létre, míg közeledő lemezszegélynél alábukás történik - az egyik lemez a másik alá csúszik.

Alábukásnál mélytengeri árkok, vulkáni szigetívek és gyűrt hegységek alakulnak ki, mint az Andok vagy a Himalája. Az elcsúszó lemezszegélyeknél törések és törésvölgyek képződnek, ahol a lemezek egymás mellett mozognak el.

Mindhárom mozgástípusnál előfordulnak földrengések és gyakran vulkánosság is. A legaktívabb területek a lemezhatárok mentén találhatók, ahol a legnagyobb a tektonikai aktivitás.

Példák: Az Atlanti-óceáni hátság távolodó, a Japán-árok közeledő, míg a Szent András-törésvonal elcsúszó lemezszegély!

4
of 10
Föld belső szerkezete – 4. oldal

Földrengések és mérésük

A földrengések akkor keletkeznek, amikor a szilárd kőzettömegek elmozdulása belső feszültséget okoz, ami hullámként terjedő energiát szabadít fel. A hipocentrum a földrengés kiindulási helye a mélyben, az epicentrum pedig ahol a hullámok először érik el a felszínt.

A földrengések erősségét két skálával mérjük. A Richter-skála műszeres méréseken alapul és a felszabaduló energia mennyiségét mutatja. A Mercalli-skála 1-12 fokozatú, és az emberi tapasztalatok alapján írja le a rengés hatásait.

A szeizmográfok rugós rendszerrel jegyzik fel a földrengéshullámokat. A tengerek alatt kipattanó erős földrengések cunamit okozhatnak - óriáshullámokat, amik a szárazföldre törve pusztító erejűek lehetnek.

Életmentő tudás: Földrengéskor maradj az épületben, ne kapcsold fel a villanyt, és kerüld el a leeső tárgyakat!

5
of 10
Föld belső szerkezete – 5. oldal

Hegységképződés folyamata

A hegységképződés három szakaszban zajlik le. Először üledék halmozódik fel - például kagylók és csigák mészkő váza alkotja a mészkövet. Ezután a felhalmozódott üledék meggyűrődik, végül a hegységszerkezet kiemelkedik.

A gyűrődés során szembeható erők hatására a kőzetrétegek felboltozódnak. Plasztikus kőzeteknél állóredő és fekvőredő alakul ki. Merev kőzeteknél viszont vetődés történik - a kőzettömegek függőlegesen elmozdulnak a törési síkok mentén.

A vetődés töredezett, rögös szerkezetű hegységeket hoz létre. Kiemelt rögök, árkok, medencék és lépcsőzetesen lesüllyedő rögök alakulnak ki, mint például a Gerzse.

Érdekes! A hegységrendszerek egy adott hegységképződési időszakban keletkeztek - az óidőben a kaledóniai és variszkuszi, míg a közép- és újidőben az eurázsiai és pacifikus hegységrendszerek!

6
of 10
Föld belső szerkezete – 6. oldal

Vulkánosság típusai

A vulkanizmus az asztenoszférából származó magma felszínre kerülésének folyamata. A vulkánokat működésük szerint csoportosíthatjuk: vannak robbanásos (Krakatau), lávaömléses (Kilauea) és vegyes típusúak (Vezúv, Etna).

Alakjuk alapján megkülönböztetünk hasadékvulkánokat és sátoros vulkánokat. A magma összetétele határozza meg a kitörés jellegét - a SiO₂ tartalom szerint beszélünk bázikus 455045-50%, semleges 506050-60% és savanyu (60% felett) magmáról.

Távolodó lemezszegélyeknél az óceánközépi hátságok mentén bázikus vulkánosság zajlik. Közeledő lemezszegélyeknél robbanásos kitörések történnek, tufát és rétegvulkánokat hozva létre, mint a Mount St. Helens kalderája.

Különleges eset: A forrópontos vulkánosság évmilliókon át egy helyben marad, míg felette a kőzetlemezek elmozdulnak - így jöttek létre a Hawaii-szigetek!

7
of 10
Föld belső szerkezete – 7. oldal

Vulkáni övezetek és földtörténet

A vulkáni kísérőjelenségek között találjuk a fumarólákat, gejzíreket és forró vizeket. A fő vulkáni övezetek a cirkumpacifikus "Tűzgyűrű", az eurázsiai hegységrendszer, az afrikai árokrendszer és az atlanti-hátság vulkánjai.

A Föld 4,6 milliárd éves, és fejlődését öt nagy szakaszra osztjuk. Az ősidő és előidő (4,6 milliárd - 540 millió évvel ezelőtt) alatt alakultak ki az ősfoldek. Az óidőben (540-255 millió év) a kaledóniai és variszkuszi hegységképződés zajlott, létezett a Pangea összföld és a Panthalassza össztenger.

Az óidő fő hegységrendszerei közé tartozik a kaledóniai (Appalachek északi része, Skandináv-hegység) és a variszkuszi hegységrendszer (Velencei-hegység, francia és német középhegységek). Ebben az időszakban keletkezett a feketekőszén is.

Emlékezz! Az óidő végén már létezett a Pangea, de ez még fel fog darabolódni a következő korszakokban!

8
of 10
Föld belső szerkezete – 8. oldal

Középidő, újidő és ásványok

A középidő (235-65 millió évvel ezelőtt) alatt a Pangea feldarabolódott Gondwanára és Laurasiára. Megkezdődött a pacifikus és eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése, és éltek a dinoszauruszok, emlősök, madarak.

Az újidő (65 millió évtől napjainkig) két részre oszlik. A harmadidőszak (62-2,5 millió évig) volt a pacifikus és eurázsiai hegységrendszerek kialakulásának fő időszaka, amikor a barnakőszén, kőolaj és földgáztelepek keletkeztek. A negyedidőszak (2,5 millió évtől) a jégkor és a jelenlegi élővilág időszaka.

Az ásványok egynemű, kristályos szerkezetű anyagok (pl. kvarc: SiO₂). A kőzetek ásványokból álló szilárd, természetes anyagok, mint a mészkő vagy gránit. Az ércek olyan kőzetek, amelyekből gazdaságosan nyerhető ki fém.

Hasznos tudás: Az ásványok, kőzetek és ércek ismerete segít megérteni, hogyan alakult ki körülöttünk a természetes környezet!

9
of 10
Föld belső szerkezete – 9. oldal

Magmás és üledékes kőzetek

A magmás kőzetek három csoportba tartoznak. A mélységi magmás kőzetek (gránit, diorit, gabbró) a mélyben szilárdulnak meg, nagy kristályszemcsékkel. A kiömléses vulkáni kőzetek (riolit, andezit, bazalt) a felszínen gyorsan kihűlnek, apró kristályokkal.

A vulkáni törmelékes kőzetek vulkáni kitörések porából és hamujából cementálódnak össze, létrehozva a tufákat (riolittufa, bazalttufa, andezittufa).

Az üledékes kőzetek aprózódás és málás termékeiből keletkeznek. A lösz szél által szállított porból, a homokkő homokszemcsékből, a mészkő elhalt meszes vázú élőlények maradványaiból alakul ki. Magyarországon a Bakony, Mecsek, Budai-hegység és Bükk mészkőből épül fel.

Érdekes folyamat: A szénülési sor: tőzeg → lignit → barnaszén → feketekőszén → antracit!

10
of 10
Föld belső szerkezete – 10. oldal

Üledékes kőzetek, metamorfózis és ércképződés

A kőolaj főleg a Zalai-dombságon és az Alföldön található, Szeged környékén. A sótelepek forró, száraz éghajlaton keletkeznek tengervíz elpárolgásával - így alakul ki gipsz, kősó, káli só és agyag.

Az átalakult (metamorf) kőzetek üledékes vagy magmás kőzetekből nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására jönnek létre. A mészkőből márvány lesz, gabbróból és bazaltból pedig zöldpala és csillámpala alakul ki.

Az ércképződés magmás folyamatok során történik. Forró vizes oldatokból 100350°C100-350°C válnak ki a nemes és színes fémek - arany, ezüst, ólom, cink, réz. Ezek a magma gőzeiből és gázaiból kristályosodnak ki.

Gyakorlati hasznosság: Ezek a kőzetek és ércek adják az építőanyagokat, fémeket és energiahordozókat, amiket mindennap használunk!

Azt hittük, soha nem fogod megkérdezni...

MI Társunk egy diákközpontú MI eszköz, amely többet nyújt puszta válaszoknál. Millió Knowunity erőforrásra épülve releváns információkat, személyre szabott tanulási terveket, kvízeket és tartalmat biztosít közvetlenül a chatben, alkalmazkodva az egyéni tanulási utadhoz.

Az appot letöltheted a Google Play Store-ból és az Apple App Store-ból.

Pontosan! Élvezd az ingyenes hozzáférést a tanulási tartalmakhoz, kapcsolódj diáktársaiddal, és kapj azonnali segítséget – mind a kezed ügyében.

A diákok imádnak minket — és téged is fognak.

4.6/5App Store
4.7/5Google Play

Az alkalmazás nagyon könnyen használható és jól megtervezett. Mindent megtaláltam, amit eddig kerestem, és sokat tudtam tanulni a prezentációkból! Biztosan használni fogom az alkalmazást egy osztályfeladathoz! És persze inspirációként is nagyszerűen segít.

Stefan SiOS felhasználó

Ez az alkalmazás tényleg nagyszerű. Olyan sok tanulási jegyzet és segítség van benne [...]. Például a francia a problémás tantárgyam, és az alkalmazásban olyan sok segítség lehetőség van. Ennek az alkalmazásnak köszönhetően javult a franciám. Mindenkinek ajánlanám.

Samantha KlichAndroid felhasználó

Hű, tényleg lenyűgözött. Csak úgy kipróbáltam az alkalmazást, mert sokszor láttam reklámozva, és teljesen megdöbbentett. Ez az alkalmazás AZ A SEGÍTSÉG, amire az iskolában szükséged van, és mindenekelőtt olyan sok mindent kínál, mint például gyakorlatokat és összefoglalókat, amik nekem személyesen NAGYON hasznosak voltak.

AnnaiOS felhasználó

FöciFöci236 megtekintések·Frissítve 2026. aug. 16.·11 oldal

Földünk belső szerkezete és a lemeztektonika

R
Rigó Jázmin@rigjzmin

A Föld belső szerkezete és működése izgalmas kaland, ami megmagyarázza, miért reng a föld alattunk, honnan jönnek a vulkánok, és hogyan alakultak ki a hegyek. Ez a téma nemcsak a vizsgákhoz fontos, hanem segít megérteni a körülöttünk lévő világot is.

1
of 10
Föld belső szerkezete – 1. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

A Föld belső szerkezete

Képzeld el a Földet egy óriási hagymához - gömbhéjas szerkezetben épül fel, ahol minden réteg más-más tulajdonságokkal rendelkezik. Minél mélyebbre megyünk, annál nagyobb lesz a nyomás, a sűrűség és a hőmérséklet.

A geotermikus gradiens azt mutatja meg, hogy 100 méter mélységenként átlagosan 3°C-kal nő a hőmérséklet (hazánkban 4-6°C). Ez a radioaktív anyagok bomlásából származó energia miatt történik, amit geotermikus energiaként hasznosítunk termálvizekben, épületfűtésben és elektromos áram termelésében.

A földkéreg a Föld legkülső, szilárd rétege, de vastagsága változó. A szárazföldi réteg gránitból és bazaltból áll, míg az óceáni réteg bazaltból és fémekben gazdag gabbróból épül fel. A földköpeny alatt találjuk az asztenoszférát, a lágyköpenyt, ahol olvadt, képlékeny kőzetek vannak.

Tudtad? A geotermikus energia tiszta és megújuló energiaforrás, amit Magyarország is egyre többet használ!

2
of 10
Föld belső szerkezete – 2. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Földmag és kőzetlemezek

A Föld közepén található a külső mag, ami folyékony fémekből (nikkel, vas) áll, és ez hozza létre bolygónk mágneses terét. Emiatt mutatják az iránytűk észak-déli irányt! A belső mag viszont szilárd, szintén vasból és nikkelből.

A litoszféra nem összefüggő gömbhéj, hanem kőzetlemezekből áll. Három típust különböztetünk meg: kontinentális, óceáni és vegyes kőzetlemezeket. Ezek a lemezek állandóan mozgásban vannak - távolodhatnak, közeledhetnek vagy elcsúszhatnak egymáson.

A Föld külső gömbhéjai között találjuk a talajt (pedoszféra), a vizeket (hidroszféra), a levegőt (atmoszféra), az élővilágot (bioszféra) és a kőzetburkot (litoszféra). Mindezek együttese teszi lehetővé az életet a Földön.

Fontos! A kőzetlemezek mozgása felelős a földrengésekért, vulkánokért és a hegységképződésért!

3
of 10
Föld belső szerkezete – 3. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Lemezmozgások típusai

A lemezmozgások három alapvető típusa határozza meg, milyen földrajzi képződmények alakulnak ki. Távolodó lemezszegélynél óceáni hátságok és hasadékvölgyek jönnek létre, míg közeledő lemezszegélynél alábukás történik - az egyik lemez a másik alá csúszik.

Alábukásnál mélytengeri árkok, vulkáni szigetívek és gyűrt hegységek alakulnak ki, mint az Andok vagy a Himalája. Az elcsúszó lemezszegélyeknél törések és törésvölgyek képződnek, ahol a lemezek egymás mellett mozognak el.

Mindhárom mozgástípusnál előfordulnak földrengések és gyakran vulkánosság is. A legaktívabb területek a lemezhatárok mentén találhatók, ahol a legnagyobb a tektonikai aktivitás.

Példák: Az Atlanti-óceáni hátság távolodó, a Japán-árok közeledő, míg a Szent András-törésvonal elcsúszó lemezszegély!

4
of 10
Föld belső szerkezete – 4. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Földrengések és mérésük

A földrengések akkor keletkeznek, amikor a szilárd kőzettömegek elmozdulása belső feszültséget okoz, ami hullámként terjedő energiát szabadít fel. A hipocentrum a földrengés kiindulási helye a mélyben, az epicentrum pedig ahol a hullámok először érik el a felszínt.

A földrengések erősségét két skálával mérjük. A Richter-skála műszeres méréseken alapul és a felszabaduló energia mennyiségét mutatja. A Mercalli-skála 1-12 fokozatú, és az emberi tapasztalatok alapján írja le a rengés hatásait.

A szeizmográfok rugós rendszerrel jegyzik fel a földrengéshullámokat. A tengerek alatt kipattanó erős földrengések cunamit okozhatnak - óriáshullámokat, amik a szárazföldre törve pusztító erejűek lehetnek.

Életmentő tudás: Földrengéskor maradj az épületben, ne kapcsold fel a villanyt, és kerüld el a leeső tárgyakat!

5
of 10
Föld belső szerkezete – 5. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Hegységképződés folyamata

A hegységképződés három szakaszban zajlik le. Először üledék halmozódik fel - például kagylók és csigák mészkő váza alkotja a mészkövet. Ezután a felhalmozódott üledék meggyűrődik, végül a hegységszerkezet kiemelkedik.

A gyűrődés során szembeható erők hatására a kőzetrétegek felboltozódnak. Plasztikus kőzeteknél állóredő és fekvőredő alakul ki. Merev kőzeteknél viszont vetődés történik - a kőzettömegek függőlegesen elmozdulnak a törési síkok mentén.

A vetődés töredezett, rögös szerkezetű hegységeket hoz létre. Kiemelt rögök, árkok, medencék és lépcsőzetesen lesüllyedő rögök alakulnak ki, mint például a Gerzse.

Érdekes! A hegységrendszerek egy adott hegységképződési időszakban keletkeztek - az óidőben a kaledóniai és variszkuszi, míg a közép- és újidőben az eurázsiai és pacifikus hegységrendszerek!

6
of 10
Föld belső szerkezete – 6. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Vulkánosság típusai

A vulkanizmus az asztenoszférából származó magma felszínre kerülésének folyamata. A vulkánokat működésük szerint csoportosíthatjuk: vannak robbanásos (Krakatau), lávaömléses (Kilauea) és vegyes típusúak (Vezúv, Etna).

Alakjuk alapján megkülönböztetünk hasadékvulkánokat és sátoros vulkánokat. A magma összetétele határozza meg a kitörés jellegét - a SiO₂ tartalom szerint beszélünk bázikus 455045-50%, semleges 506050-60% és savanyu (60% felett) magmáról.

Távolodó lemezszegélyeknél az óceánközépi hátságok mentén bázikus vulkánosság zajlik. Közeledő lemezszegélyeknél robbanásos kitörések történnek, tufát és rétegvulkánokat hozva létre, mint a Mount St. Helens kalderája.

Különleges eset: A forrópontos vulkánosság évmilliókon át egy helyben marad, míg felette a kőzetlemezek elmozdulnak - így jöttek létre a Hawaii-szigetek!

7
of 10
Föld belső szerkezete – 7. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Vulkáni övezetek és földtörténet

A vulkáni kísérőjelenségek között találjuk a fumarólákat, gejzíreket és forró vizeket. A fő vulkáni övezetek a cirkumpacifikus "Tűzgyűrű", az eurázsiai hegységrendszer, az afrikai árokrendszer és az atlanti-hátság vulkánjai.

A Föld 4,6 milliárd éves, és fejlődését öt nagy szakaszra osztjuk. Az ősidő és előidő (4,6 milliárd - 540 millió évvel ezelőtt) alatt alakultak ki az ősfoldek. Az óidőben (540-255 millió év) a kaledóniai és variszkuszi hegységképződés zajlott, létezett a Pangea összföld és a Panthalassza össztenger.

Az óidő fő hegységrendszerei közé tartozik a kaledóniai (Appalachek északi része, Skandináv-hegység) és a variszkuszi hegységrendszer (Velencei-hegység, francia és német középhegységek). Ebben az időszakban keletkezett a feketekőszén is.

Emlékezz! Az óidő végén már létezett a Pangea, de ez még fel fog darabolódni a következő korszakokban!

8
of 10
Föld belső szerkezete – 8. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Középidő, újidő és ásványok

A középidő (235-65 millió évvel ezelőtt) alatt a Pangea feldarabolódott Gondwanára és Laurasiára. Megkezdődött a pacifikus és eurázsiai hegységrendszer felgyűrődése, és éltek a dinoszauruszok, emlősök, madarak.

Az újidő (65 millió évtől napjainkig) két részre oszlik. A harmadidőszak (62-2,5 millió évig) volt a pacifikus és eurázsiai hegységrendszerek kialakulásának fő időszaka, amikor a barnakőszén, kőolaj és földgáztelepek keletkeztek. A negyedidőszak (2,5 millió évtől) a jégkor és a jelenlegi élővilág időszaka.

Az ásványok egynemű, kristályos szerkezetű anyagok (pl. kvarc: SiO₂). A kőzetek ásványokból álló szilárd, természetes anyagok, mint a mészkő vagy gránit. Az ércek olyan kőzetek, amelyekből gazdaságosan nyerhető ki fém.

Hasznos tudás: Az ásványok, kőzetek és ércek ismerete segít megérteni, hogyan alakult ki körülöttünk a természetes környezet!

9
of 10
Föld belső szerkezete – 9. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Magmás és üledékes kőzetek

A magmás kőzetek három csoportba tartoznak. A mélységi magmás kőzetek (gránit, diorit, gabbró) a mélyben szilárdulnak meg, nagy kristályszemcsékkel. A kiömléses vulkáni kőzetek (riolit, andezit, bazalt) a felszínen gyorsan kihűlnek, apró kristályokkal.

A vulkáni törmelékes kőzetek vulkáni kitörések porából és hamujából cementálódnak össze, létrehozva a tufákat (riolittufa, bazalttufa, andezittufa).

Az üledékes kőzetek aprózódás és málás termékeiből keletkeznek. A lösz szél által szállított porból, a homokkő homokszemcsékből, a mészkő elhalt meszes vázú élőlények maradványaiból alakul ki. Magyarországon a Bakony, Mecsek, Budai-hegység és Bükk mészkőből épül fel.

Érdekes folyamat: A szénülési sor: tőzeg → lignit → barnaszén → feketekőszén → antracit!

10
of 10
Föld belső szerkezete – 10. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Üledékes kőzetek, metamorfózis és ércképződés

A kőolaj főleg a Zalai-dombságon és az Alföldön található, Szeged környékén. A sótelepek forró, száraz éghajlaton keletkeznek tengervíz elpárolgásával - így alakul ki gipsz, kősó, káli só és agyag.

Az átalakult (metamorf) kőzetek üledékes vagy magmás kőzetekből nagy nyomás és magas hőmérséklet hatására jönnek létre. A mészkőből márvány lesz, gabbróból és bazaltból pedig zöldpala és csillámpala alakul ki.

Az ércképződés magmás folyamatok során történik. Forró vizes oldatokból 100350°C100-350°C válnak ki a nemes és színes fémek - arany, ezüst, ólom, cink, réz. Ezek a magma gőzeiből és gázaiból kristályosodnak ki.

Gyakorlati hasznosság: Ezek a kőzetek és ércek adják az építőanyagokat, fémeket és energiahordozókat, amiket mindennap használunk!

Azt hittük, soha nem fogod megkérdezni...

MI Társunk egy diákközpontú MI eszköz, amely többet nyújt puszta válaszoknál. Millió Knowunity erőforrásra épülve releváns információkat, személyre szabott tanulási terveket, kvízeket és tartalmat biztosít közvetlenül a chatben, alkalmazkodva az egyéni tanulási utadhoz.

Az appot letöltheted a Google Play Store-ból és az Apple App Store-ból.

Pontosan! Élvezd az ingyenes hozzáférést a tanulási tartalmakhoz, kapcsolódj diáktársaiddal, és kapj azonnali segítséget – mind a kezed ügyében.

A diákok imádnak minket — és téged is fognak.

4.6/5App Store
4.7/5Google Play

Az alkalmazás nagyon könnyen használható és jól megtervezett. Mindent megtaláltam, amit eddig kerestem, és sokat tudtam tanulni a prezentációkból! Biztosan használni fogom az alkalmazást egy osztályfeladathoz! És persze inspirációként is nagyszerűen segít.

Stefan SiOS felhasználó

Ez az alkalmazás tényleg nagyszerű. Olyan sok tanulási jegyzet és segítség van benne [...]. Például a francia a problémás tantárgyam, és az alkalmazásban olyan sok segítség lehetőség van. Ennek az alkalmazásnak köszönhetően javult a franciám. Mindenkinek ajánlanám.

Samantha KlichAndroid felhasználó

Hű, tényleg lenyűgözött. Csak úgy kipróbáltam az alkalmazást, mert sokszor láttam reklámozva, és teljesen megdöbbentett. Ez az alkalmazás AZ A SEGÍTSÉG, amire az iskolában szükséged van, és mindenekelőtt olyan sok mindent kínál, mint például gyakorlatokat és összefoglalókat, amik nekem személyesen NAGYON hasznosak voltak.

AnnaiOS felhasználó