Európa alapvető földrajzi jellemzői

Európa sokkal kisebb, mint gondolnád - mindössze 10,5 millió km² területével a hatodik legnagyobb kontinens a világon. Ugyanakkora, mint az USA vagy Kanada, de sokkal sűrűbben lakott.

A kontinens neve érdekes történetre vezethető vissza: az asszirok "eneb"-nek nevezték (ahol a Nap lenyugszik), míg a görögök Europe türoszi királylány után nevezték el. Ma 740 millió ember él itt, ami a Föld lakosságának 12-13%-a.

Európa legnagyobb értéke a tagolt partvidéke - rengeteg sziget, félsziget és öböl teszi lehetővé a tengeri kereskedelmet. A legmagasabb pontja a Mont Blanc (4807 m), amely Franciaország, Olaszország és Svájc határán található.

Jó tudni: Európa lakosságának népesűrűsége 72-73 fő/km², ami nagyon magas a világátlaghoz képest!

Európa határai és népessége

Európa északi foka 71°8' északi szélességen $Északi-fok$, déli foka pedig 34°33'-on $Gata-fok, Ciprus$ található. Kelet-nyugati kiterjedése 8000 km, észak-déli pedig 4200 km.

Az Európa-Ázsia határ pontosan meghatározott: Urál-hegység, Urál-folyó, Kaszpi-tenger, Kaukázus, majd a Fekete-tenger, Boszporusz, Dardanellák és a Földközi-tenger alkotják.

Európa öregedő társadalom - ez azt jelenti, hogy kevesebb gyerek születik, mint ahány ember meghal. Az EU népessége ezért csökken, és a korfa alakja fokozatosan "koporsó" formát vesz fel. Csak a bevándorlás miatt nő évente 0,5 millióval a lakosság.

Fontos: A kontinensek lakosság szerinti sorrendje: Ázsia (4,8 milliárd), Afrika (1,4 milliárd), Amerika (1 milliárd), Európa (740 millió).

Európa topográfiája - tengerek és szárazföldek

Európa gazdag vízvilága teszi lehetővé a fejlett kereskedelmet és közlekedést. A kontinenst az Atlanti-óceán és a Jeges-óceán határolja, mellettük számtalan tenger található.

A legfontosabb tengerek: Északi-tenger, Balti-tenger, Földközi-tenger, Fekete-tenger és Kaszpi-tenger. Jelentős szorosok: Dover-szoros, Gibraltári-szoros, Dardanellák és Boszporusz.

A legnagyobb szigetek közé tartozik Izland, a Brit-szigetek, Szardínia, Szicília és Kréta. A félszigetek közül kiemelkedik a Skandináv-félsziget, Ibériai-félsziget, Appennini-félsziget és a Balkán-félsziget.

A kontinens legjelentősebb folyói: Volga, Duna, Rajna, Dnyeper és Pó. A legnagyobb tavak: Ladoga-tó és Onyega-tó.

Európa domborzata keletkezés szerint

Európa domborzata négy fő típusra osztható keletkezés alapján, és mindegyik más-más ásványkinccsel rendelkezik.

Az ösföldek $pl. Balti-ösföld$ a legöregebb területek gránitból, gazdag színesfém és nehézfém lelőhelyekkel. A röghegységek $Skandináv-hegység, Német-középhegység$ óidős kőzetekből állnak, feketekőszén lelőhelyekkel.

A gyűrthegységek (Alpok, Kárpátok, Pireneusok) a legfiatalabbak, harmadidőszaki mészkőből, só előfordulásokkal. Az alföldek $Germán-alföld, Kelet-Európai-síkság$ folyók által feltöltött területek kőolaj, földgáz és ásványvíz készletekkel.

Emlékezz: Minél öregebb a kőzet, annál értékesebb fémeket tartalmaz - az ösföldeken találjuk a legtöbb aranyat és ezüstöt!

Európa éghajlata

Európa szerencsés helyzetben van - az északi és valódi mérsékelt övben fekszik, ami négy évszakot és kiegyensúlyozott időjárást jelent.

A kontinens éghajlatát leginkább az Atlanti-óceánról érkező nyugatias szelek alakítják. Ezek csapadékot hoznak, de nyugatról kelet felé haladva a kontinentális jelleg erősödik - kevesebb csapadék, nagyobb hőingás.

Három fő éghajlattípus található: óceáni (nyugaton), nedveskontinentális $közép-részen$ és mediterrán (délen). Az éghajlatot négy tényező módosítja: óceántól való távolság, szélességi fok, domborzat és a Golf-áramlat.

Tudtad? A Golf-áramlat nélkül Európa sokkal hidegebb lenne - ez a meleg tengeráramlat "fűti" a kontinens északi részeit!

Európa természeti övezeteinek jellemzői

Az északi tajga övben fél évig befagynak a folyók, szürke erdőtalajban fenyőerdők nőnek. Itt főleg erdőgazdálkodás és vadászat folyik.

A valódi mérsékelt övben találjuk a legjobb természeti feltételeket. Az óceáni típusban egyenletes csapadék, barna erdőtalaj és lombhullató erdők jellemzők. A kontinentális részeken mezőségi talaj és fűves puszták találhatók.

A mediterrán övben téli csapadékmaximum és időszakos folyók jellemzők. A fahéjszínű talajban keménylombú erdők nőnek, ideális citrusfélék, szőlő és olajbogyó termesztéséhez.

Gyakorlati tipp: A különböző természeti övek eltérő gazdálkodási lehetőségeket adnak - északon erdő, középen gabona, délen gyümölcs!

Európa népessége és nyelvei

Európa népessége egyenetlenül oszlik el - a legsűrűbben lakott területek Nyugat-Európában, tengerek és folyók mellett találhatók. A legritkábban lakottak az Alpokban, tajgában és tundrán.

Az öregedő társadalom problémája egész Európát érinti: kevesebb gyerek születik, tovább élnek az emberek, és csak a bevándorlás miatt nő a lakosság. Ez komoly kihívásokat jelent a jövőben.

Európa népek mozaikja - több mint 200 nyelvet beszélnek itt! A nyelvek négy nagy családba tartoznak: germán (német, angol), újlatin (francia, olasz, román), szláv (cseh, horvát, orosz) és uráli (magyar, finn, észt).

Érdekes: Vannak nyelvek, amelyeket csak néhány tízezer ember beszél, míg mások több ország hivatalos nyelvei!

Észak-Európa földrajza

Észak-Európa öt országot foglal magában: Izland, Norvégia, Svédország, Dánia és Finnország. Ezek az egykori vikingek leszármazottainak országai, plus a finnugor népek (finnek, lappok).

A régió legészakibb pontja a North Cap (71°8') Norvégiában, legdélibb pedig a dán határ (55°). A partvidék erősen tagolt - rengeteg fjord található itt, amelyek gleccserek munkája nyomán alakultak ki.

Az éghajlat északon tundra, középen tajga, a partvidéken pedig óceáni a Golf-áramlat hatására. A táj két fő részre oszlik: a Balti-ösföld $Finn-tóvidék$ és a Skandináv-hegység.

Különleges: A fjordok hosszú, keskeny tengeröblök, amelyek a jégkorszak gleccsereinek "munkája" nyomán jöttek létre!

Észak-európai országok jellemzői

Az észak-európai országok a világ leggazdagabb államai közé tartoznak. Svédország a legnagyobb (450.000 km²), Dánia a legkisebb (43.000 km²), de mindegyik magas életszínvonalon él.

Ezek jóléti államok: ingyenes oktatás és egészségügy, magas GDP/fő értékek. Norvégia a leggazdagabb 94.000 $/fő, Izland pedig a legkisebb népességű (350.000 fő).

A mezőgazdaság belterjes - kis területen, de intenzíven. Az állattenyésztés és erdőgazdálkodás a húzóágazat. A szántóföldek aránya alacsony (Norvégiában 3%, Izlandon 0%) az éghajlat miatt.

Fontos: "Belterjes gazdálkodás" = kis terület, de modern technikával, sok befektetéssel és magas hozamokkal!

Észak-európai energetika és ipar

Az energiagazdálkodás minden országban más: Norvégia kőolaját és vízenergiáját, Dánia a szélenergiát, Izland pedig a geotermikus energiát (földhő) hasznosítja legjobban.

Az 1952-es Északi Tanács óta szorosan együttműködnek. Hagyományos iparágaik: bányászat, kohászat, gépipar és autógyártás (Volvo). Finnország híres hajóiparáról, Norvégia pedig a kőolajiparáról.

A modern iparágakban is vezetők: számítástechnika (Nokia Finnországból) és fejlett technológia. Nagy területük és kis népességük lehetővé teszi a fenntartható fejlődést.

Érdekesség: Izland a vulkáni aktivitás miatt "ingyen" fűthet geotermikus energiával - ezt nevezik természeti előnynek!