A trianoni békedelegáció és a béketerv

Amikor 1920 januárjában Apponyi Albert vezette magyar delegáció megérkezett Párizsba, már sejtették, hogy rossz hírek várnak rájuk. A békeszerződés tervezete azonban még a pesszimista várakozásokat is felülmúlta.

A hatalmak nem nemzetállamokat akartak létrehozni, hanem Magyarország meggyengítését tűzték ki célul. A területi változások brutálisak voltak: Románia megkapta Erdélyt és a Bánság keleti felét (103 ezer km², 5 millió lakossal), Csehszlovákia a teljes Felvidéket és Kárpátalját (61 ezer km²), míg a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Bácskát és a Bánság nyugati részét.

A magyar szakértők számos ellenérvet fogalmaztak meg: az ország természetes gazdasági egységét, a kereszténység védőbástyája szerepét, és az etnikai igazságosságot. Ezek az érvek azonban süket fülekre találtak.

Tudtad? Teleki Pál elkészítette a világ első olyan térképét, amely a népesség nemzetiségek szerinti eloszlását a népsűrűség figyelembevételével ábrázolta - ez volt a híres "vörös térkép".

A béketárgyalások és az aláírás

Apponyi Albert 1920. január 16-án történelmi beszédet mondott, amelyben kategorikusan kijelentette: a békeszerződés ebben a formában elfogadhatatlan. Javasolta népszavazások tartását a vitatott területeken, hivatkozva Wilson amerikai elnök önrendelkezési elvére.

A beszéd hatására Nitti olasz és Lloyd George brit miniszterelnök a magyar határok újragondolását javasolta. Azonban Millerand francia külügyminiszter nyomására végül elutasították a magyar kéréseket.

1920. június 4-én a versailles-i Grand Trianon kastélyban írták alá a szerződést Bénárd Ágoston és Drasche-Lázár Alfréd. Magyarországon nemzeti gyásznapot tartottak: megkondultak a harangok, bezártak az üzletek és iskolák, a zászlókat félárbócra eresztették.

Fontos! Egyedül Sopron és környéke kerülhetett vissza 1921-ben népszavazás révén - innen ered a "leghűségesebb város" cím.

A békeszerződés következményei

A trianoni békeszerződés szétzúzott egy jól működő gazdasági egységet. Magyarország területe egyharmadára zsugorodott (282 ezer km²-ről 93 ezerre), lakosságának száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent.

A gazdasági károk súlyosak voltak: elveszítettük a nyersanyagforrások nagy részét (só, ezüst, arany bányák, kőolajmezők), a vasúthálózat 60%-át, és a feldolgozóipar kapacitási problémákkal küzdött. A hadsereg létszámát 35 ezer főben maximálták, és 30 évre jóvátételi kötelezettséget írtak elő.

Körülbelül 400 ezer magyar menekült érkezett a megcsonkított országba az elcsatolt területekről. Őket "vagonlakóknak" nevezték, mivel sokszor évekig zsúfolt vagonokban vagy barakkokban éltek.

Az állandó feszültség miatt 1921-ben megalakult a kisantant (Románia, Csehszlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság) a Habsburg restauráció megakadályozására és a trianoni béke fenntartására.

Emlékezz! A trianoni béke nemcsak területeket vett el, hanem egy egész gazdasági rendszert rombolhatott szét, amelynek hatásai évtizedekig érezhetők maradtak.