A vegyesházi királyok kora (1301-1526)

Képzeld el: az Árpád-ház kihalt 1301-ben, és hirtelen mindenki király akart lenni Magyarországon! Ez lett a vegyesházi királyok kora kezdete, ami 1526-ig, a mohácsi csatáig tartott.

Károly Róbert (1308-1342) volt az, aki végre rendet rakott a káoszban. Legyőzte a rozgonyi csatában (1312) azokat az oligarchákat, akik feldarabolták volna az országot. Ő vezette be az aranyforintot (1325) és a kapuadót (1336) - ezzel Magyarország lett Európa egyik leggazdagabb országa.

Nagy Lajos (1342-1382) alatt érte el csúcspontját a magyar hatalom. Ő szerezte meg Lengyelországot, Dalmáciát, és harcolt Velence ellen is. Az 1351-es törvények révén megszilárdította a nemesség jogait.

Fontos! A mohácsi csata (1526) véget vetett ennek az aranykornak - II. Lajos király is elesett, és Magyarország három részre szakadt.

A Jagelló-kor és az ország hanyatlása

A Jagelló-ház uralma (1490-1526) már egyáltalán nem volt fényes időszak. II. Ulászlót csak "Dobzse László"-nak hívták, mert olyan gyenge uralkodó volt, hogy mindent a főurak intéztek helyette.

1514-ben kitört a Dózsa György-féle parasztfelkelés, amit brutálisan levertek. Ez után a jobbágyok helyzete még rosszabb lett, gyakorlatilag rabszolgák lettek.

II. Lajos (1516-1526) alatt már közvetlenül fenyegetett a török. 1521-ben elesett Nándorfehérvár, ami azt jelentette, hogy a törökök egyenes úton masírozhatnak Buda felé.

Emlékezz erre! A mohácsi csata nemcsak II. Lajos életébe, de a középkori Magyarország létezésébe is költött - ezután jött a török hódoltság kora.

Középkori gazdaság alapjai

A középkori gazdaság teljesen más volt, mint ma: itt a föld jelentette a hatalmat és a gazdagságot. A feudalizmus rendszerében a földbirtokosok és a földműves jobbágyok között hierarchikus kapcsolat volt.

Kezdetben a legelőváltó gazdálkodás dominált - használtak egy földet, amíg ki nem merült, aztán továbbléptek. A 11. században azonban forradalmi változás történt: megjelent a háromnyomásos rendszer. Ez azt jelentette, hogy az őszi vetés, tavaszi vetés és az ugar váltogatta egymást, és így 30-50%-kal nőtt a terméshozam!

A jobbágyok nem voltak szabadok: robotot kellett dolgozniuk $heti 1-2 nap ingyen munka$, terményadót kellett fizetniük (tized az egyháznak, kilenced a földesúrnak), plus még pénzadót is.

Tudtad? A nehézeke és a szügyhám bevezetése olyan mértékben növelte a termelékenységet, hogy végre népesség is gyarapodhatott!

A középkori társadalom rétegei

A középkori társadalom olyan volt, mint egy piramis - mindenki helyét a születése határozta meg, és ebből alig lehetett kitörni.

A nemesség volt a csúcson: ők adómentesek voltak, de hadba kellett vonulniuk, és bíráskodhattak a jobbágyaik felett. A főnemesek (bárók, grófok) hatalmas birtokokkal rendelkeztek, míg a köznemesek gyakran maguk gazdálkodtak kisebb földjeiken.

Az egyház szintén hatalmas földbirtokos volt. A főpapok befolyásosak voltak a királyi udvarban, míg a szerzetesrendek iskolákat és kórházakat működtettek.

A városokban élt polgárság kézműves iparral és kereskedelemmel foglalkozott. Ők céhekbe tömörültek, amik szabályozták a termelést és az árakat.

Fontos tudni! A jobbágyok bár nem voltak teljesen szabadok, mégis jobbat éltek, mint a rabszolgák - ha elköltöztek, "jobbágytelket" kaphattak máshol.

A Kádár-korszak kezdete (1956-1988)

1956 október 23-án kitört a forradalom - az emberek elegük volt a kommunista diktatúrából és a szovjet elnyomásból. Nagy Imre lett a miniszterelnök, és úgy tűnt, sikerülhet a szabadságharc.

November 4-én azonban szovjet tankok vonultak be Budapestre. Kádár János a szovjetek támogatásával vette át a hatalmat, és megkezdődtek a megtorlások - ezreket tartóztattak le és ítéltek el.

Kádár azonban hamar rájött, hogy puszta erőszakkal nem lehet hosszú távon uralkodni. Ezért kialakította a "három T" elvét: tolerancia, tervezettség és társadalmi biztonság. Ez azt jelentette, hogy aki nem politizált, az viszonylag békén élhetett.

A kádári kompromisszum lényege az volt: "Aki nincs ellenünk, az velünk van." Cserébe a politikai passzivitásért gazdasági jólétet és stabilitást ígért.

Emlékezz! Kádár 32 évig uralkodott - ez Magyarország történelmének egyik leghosszabb békés időszaka volt.

A "gulyáskommunizmus" és a Kádár-rendszer vége

A hatvanas években kezdődött el a "gulyáskommunizmus" - ez egy lazább, életszínvonal-orientált szocializmus volt. Az emberek egyre több nyugati árucikkhez juthattak hozzá: autókhoz, televíziókhoz, külföldi utazási lehetőségekhez.

A gazdaság már nem volt olyan mereven központosított, mint a Rákosi-korszakban. A termelőszövetkezetek mellett megjelentek piaci elemek is, és Magyarország nyitott a nyugati piacok felé.

A hetvenes évek végére azonban gazdasági válság alakult ki. A rendszer nem tudott többé megfelelő életszínvonalat biztosítani, és egyre több probléma halmozódott fel.

1985-ben Gorbacsov hatalomra kerülésével megkezdődött a peresztrojka (átalakítás) a Szovjetunióban. Kádár is kénytelen volt reformokat kezdeményezni, de már késő volt.

Fontos dátum! 1988-ban Kádár lemondott, 1989-ben meghalt - ezzel véget ért egy korszak, és kezdetét vette a rendszerváltás.

Az első ipari forradalom (18-19. század)

A 18. század végén Angliában olyan változások indultak el, amik teljesen átformálták a világot. Ez volt az ipari forradalom - amikor a kézi munkát felváltották a gépek, és megjelentek a gyárak.

Anglia azért lett az első, mert minden adott volt hozzá: politikai stabilitás, fejlett bankrendszer, szén- és vasérclelőhelyek, gyarmatok, és rengeteg szabad munkaerő (akiket a földreformok miatt elűztek a falvakból).

A legfontosabb találmány James Watt gőzgépe (1769) volt. Ez után jöttek a fonó- és szövőgépek, majd 1825-ben Stephenson első gőzmozdonya. A vasútépítési láz elkezdődött!

Az ipari forradalom aztán nyugatról keletre terjedt: USA (1800), Franciaország (1815), német államok $1830-as évek$, Közép-Európa (19. század közepe).

Tudtad? A Rocket nevű gőzmozdony 1825-ben indult el Stockton és Darlington között - ez volt az első menetrendszerinti vonat!

Az ipari forradalom társadalmi hatásai

Az ipari forradalom nemcsak a gazdaságot, de a teljes társadalmat is felforgatotta. Demográfiai robbanás történt - a népesség ugrásszerűen megnőtt a jobb higiéniai viszonyok és az orvostudomány fejlődése miatt.

Megkezdődött a nagy városba vándorlás (urbanizáció). A falusi lakosság tömegesen költözött a gyárak közelébe munkát keresni. Kialakult a társadalmi szegregáció: nyomornegyedek, villlanegyedek, kertvárosok.

Új társadalmi osztályok jöttek létre: a tőkések (gyártulajdonosok) és a munkásosztály. A munkások helyzete szörnyű volt: hosszú munkaidő $12-14 óra$, alacsony bérek, gyakori balesetek, női és gyerekmunka.

A munkásmozgalom különböző formákban próbált védekezni: géprombolás (luddizmus), szakszervezetek alakítása, politikai mozgalmak (chartizmus). Angliában 1824-től engedélyezték a munkásszervezeteket.

Fontos! A vasbértörvény szerint a munkabér soha nem emelkedhet a létminimum fölé - ezért alakultak ki a munkásmozgalmak.