A háború kitörése és kezdeti német sikerek

Hitler következő célpontja Lengyelország volt, miután az angol-francia tárgyalások a szovjetekkel kudarcba fulladtak. Ehelyett 1939 augusztusában megszületett a Molotov-Ribbentrop-paktum - a szovjet-német megnemtámadási szerződés.

Ez a paktum titkos záradékot tartalmazott Lengyelország és más keleti területek felosztásáról. 1939. szeptember 1-jén Németország hadüzenet nélkül megtámadta Lengyelországot, amire Anglia és Franciaország hadat üzent.

A német-francia frontvonalon azonban "furcsa háború" alakult ki - szeptember és május között nem történt igazi támadás. Közben a Vörös Hadsereg is megtámadta Lengyelországot, ami végleg megszüntette azt az országot.

Fontos: A Molotov-Ribbentrop-paktum kulcsfontosságú volt Hitler számára, mert biztosította, hogy ne kelljen két fronton harcolnia.

A nyugati hadjárat és Franciaország bukása

1940 tavaszán Hitler villámháborúja Dánia és Norvégia ellen indult, majd Hollandia, Luxemburg és Belgium következett. A franciák a híres Maginot-vonalra támaszkodtak, de hiába.

A döntő csapás 1940 májusában jött. Míg az angol-francia csapatok Belgium felől várták a támadást, a németek az Ardennek erdős vidékén keresztül ékelték át magukat. Párizst elfoglalták, júniusban a franciák fegyverszünetet kötöttek.

Franciaország kettészakadt: az északi rész német megszállás alá került, délen pedig egy német-barát "bábállam" jött létre. Ezután jött Winston Churchill új angol miniszterelnökként.

Megjegyzés: Az Ardennek-i áttörés tökéletesen mutatta be a német blitzkrieg (villámháború) hatékonyságát.

Az angliai csata és a Barbarossa-terv

Az "Oroszlánfóka" fedőnevű angliai inváziós terv légitámadással kezdődött volna, majd partraszállás követte volna. De az angolok visszaverték a támadást, Hitler rájött, hogy Angliát nem tudja elfoglalni.

Következett a Barbarossa-terv - a Szovjetunió elleni hadjárat fedőneve. A terv szerint három irányból kellett támadni: északon Leningrád, középen Moszkva, délen a Fekete-tenger felé.

Közben a Balkán és Afrika térségében az olaszok harcoltak 1940 őszén Egyiptom és Görögország ellen. Az angolok támogatták ezeket az országokat, ezért német segítségre volt szükség. 1941 áprilisában Hitler lerohanotta Jugoszláviát, végül Görögország is letette a fegyvert.

Tipp: Emlékezz arra, hogy Hitler egyszerre több fronton akart harcolni - ez később a veszte lett.

A háború kiszélesedése

1941. június 22-én Hitler megtámadta a Szovjetuniót. Sztálint teljesen sokkolta a támadás, de Churchill azonnal segítséget ajánlott fegyverekkel és élelmiszerekkel. Románia, Olaszország és Magyarország is hadba lépett.

1941 decemberében szovjet ellentámadás kezdődött, és a német csapatokat visszaszorították Moszkvánál. Ez volt az első komolyabb német kudarc.

Eközben kialakult a tengelyhatalmak szövetsége: Németország, Olaszország és Japán. Az európai országoké volt a vezető szerep a kontinensen, Japáné pedig a Távol-Keleten. 1941. december 7-én Japán megtámadta Pearl Harbort, az USA legfontosabb csendes-óceáni támaszpontját.

Kulcsfontosságú: Pearl Harbor hatalmas pusztítása után az USA is hadba lépett - ettől lett igazán világháború.

Az első fordulatpontok

1942-ben a Midway-szigeteknél az USA visszavágott és győzött - ez fordulat volt a csendes-óceáni térségben. Észak-Afrikában Rommel tábornok 1942 nyarán a határig űzte az angolokat Egyiptomnál.

Az el-alameini csata (1943) Montgomery tábornok sikere volt, majd angol-amerikai csapatok partraszállása után kiszorították a német és olasz csapatokat Észak-Afrikából.

Közben megalakult az antifasiszta koalíció az 1941-es Atlanti Charta alapján. Anglia és az USA célja a nácizmus felszámolása volt, a Szovjetunió is csatlakozott. Az Egyesült Nemzetek Nyilatkozata kimondta: teljes győzelemig harcolnak a fasizmus ellen.

Emlékezz: 1941-től két nagy szövetségi rendszer állt szemben: Anglia-USA-Szovjetunió vs. Németország-Olaszország-Japán.

A sztálingrádi csata - a nagy fordulat

1942 nyarán újabb német támadás kezdődött keleten, de erős szovjet ellentámadás követte. Novemberre a szovjetek kerekedtek felül, Sztálingrádban a német csapatok megadták magukat.

1943 februárjában véget ért a csata. 1942 lett a fordulatév három nagy győzelemmel: Midway-szigetek, észak-afrikai győzelem és a sztálingrádi győzelem.

1943 nyarán angol és amerikai csapatok szicíliai partraszállást hajtottak végre. Az olasz király lemondásra kényszerítette Mussolinit, 1943 szeptemberében Olaszország kilépett a háborúból.

Olaszországban azonban zavaros helyzet alakult ki - német támadás és megszállás az északi és középső vidékeken. A déli védelmi vonal miatt a "csigaoffenzíva" másfél évbe telt Olaszország elfoglalásához.

Fontos: Sztálingrád volt a háború igazi fordulópontja - innen kezdve a németek csak védekeztek.

A teheráni konferencia és a tervek

1943 novemberében Roosevelt, Churchill és Sztálin találkozott Teheránban. Megállapodtak, hogy a háború a fasizmus teljes széttöréséig tart, és itt született meg az 1944-es front megnyitásának terve is.

A kérdés az volt: Franciaországban vagy a Balkánon nyissanak-e új frontot? Végül a nyugati megoldás mellett döntöttek.

A konferencia kimutatta, hogy a szövetségesek már a győzelem utáni világról kezdtek gondolkodni. A három nagyhatalom együttműködése ekkor még működött, bár később komoly ellentétek fognak kialakulni közöttük.

Megjegyzés: A teheráni konferencia volt az első alkalom, amikor mind a három szövetséges vezető személyesen találkozott.

D-nap és a jaltai konferencia

A "D-nap" az "Overlord" fedőnevű partraszállási terv jele volt, Eisenhower vezetésével. 1944. június 6-án a normandiai partraszállás megkezdődött Észak-Franciaországban - ezzel elkezdődött a nyugati területek felszabadítása.

Németország helyzete reménytelenné vált. 1944 augusztusában párizsi felkelés tört ki a szövetséges erők érkezésének hatására. Románia átállt a szovjetekhez, 1945 januárjában pedig szovjet támadás indult Varsó ellen - a cél Berlin volt.

1945 februárjában került sor a jaltai konferenciára, ahol Roosevelt, Churchill és Sztálin ismét találkozott. Megállapodtak, hogy a Szovjetunió harcba száll Japán ellen Hitler legyőzése után.

Itt tervezték meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének felállítását és azt, hogy nemzetközi bíróság elé kerüljenek a háborús bűnösök.

Fontos: A D-nap volt a háború legnagyobb katonai művelete - egyszerre 150 ezer katona szállt partra.

Németország bukása

1944 decemberében Hitler utolsó kísérlete az Ardennek-i ellentámadás volt, de ez is sikertelen maradt. 1945 elejére már esélytelen volt a helyzet: folyamatos támadások érték Németországot, és üzemanyaghiány is sújtotta.

1945 áprilisában a szovjet csapatok elfoglalták Bécset. Április végén Hitler öngyilkos lett, 1945. május 9-én pedig Németország feltétel nélkül megadta magát.

Európában véget ért a második világháború. A potsdami konferencia $1945. július-augusztus$ során már a Japán elleni utolsó támadásokat hangolták össze, de a nagyhatalmi ellentétek - különösen a határkérdésekben - már kiéleződtek.

Emlékezz: Hitler öngyilkossága és Németország megadása sem jelentette a háború végét - Japán még harcolni akart.

Japán bukása és a háború vége

Az USA a "Béka ugrás-hadművelettel" folyamatosan szorította ki Japánt a csendes-óceáni térségből. Közben elkészült az atombomba.

1945. augusztus 6-án Hirosima, augusztus 9-én Nagaszaki ellen hajtottak végre atomtámadást. Ezzel egyidőben a szovjetek is támadást indítottak Japán ellen.

1945. szeptember 2-án Japán feltétel nélkül megadta magát - véget ért a világháború. A háborús következmények feldolgozása 1946-ban Nürnbergben kezdődött meg, ahol a háborús bűnösök bírósága zajlott.

Az atomfegyver bevetése új korszakot nyitott az emberiség történetében. A világháború hat éve alatt mintegy 60 millió ember vesztette életét.

Gondolj bele: Az atomfegyver használata nemcsak a háború végét jelentette, hanem a hidegháború kezdetét is előrevetítette.