A reformkor kezdete és céljai

A reformkor 1825-ben kezdődött, amikor Széchenyi István felajánlotta évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Ez az időszak a "haza és haladás" jelszavával indult, amit Kölcsey Ferenc fogalmazott meg.

A reformok három fő területre összpontosítottak. Társadalmilag a jobbágy-földesúr viszony megszüntetését célozták, hogy minden ember egyenlő lehessen. Gazdaságilag a feudális rendszer helyett kapitalizmus kiépítését, míg politikailag a nemzeti önállóság kivívását tűzték ki célul.

A reformkor előzményei a napóleoni háborúkhoz kötődnek. A konjunktúra időszakában könnyű volt értékesíteni a rossz minőségű terményeket, de senki nem gondolt a birtokok modernizálására. Amikor a háborúk véget értek, kiderült, hogy alapvető változásokra van szükség.

💡 Fontos: A reformkor békés úton indult, de végül forradalomhoz vezetett 1848-ban.

Széchenyi István tevékenysége

Gróf Széchenyi István $1791-1860$ volt "a legnagyobb magyar", aki arisztokrata családból származott, de tudatosan művelve magát lett a reformok vezéralakja. Elsőként szólalt fel magyarul a Felsőházban, ezzel is hangsúlyozva a magyar nyelv fontosságát.

Széchenyi reformelképzelései az arisztokrácia vezetésére, Béccsel való együttműködésre és lassú, evolúciós fejlődésre épültek. Gyakorlati tevékenysége során megvalósította a balatoni gőzhajózást, a Lánchíd építését, kaszinót alapított és lóversenyt honosított meg.

Legfontosabb műve a Hitel (1830) volt, amelyben a mezőgazdaság kapitalista átalakítását sürgette. Fő problémának az ősiség törvényét tekintette, ami megtiltotta a nemesi birtokok eladását, így rájuk nem lehetett hitelt felvenni.

💡 Tudtad? A Lánchídon először kellett hídpénzt fizetniük a nemeseknek is - ez rést ütött a nemesi adómentességen!

Széchenyi-Kossuth vita

A reformkor két meghatározó alakja között komoly vita alakult ki a reformok tempójáról és módszereiről. Ez a vita végül formálta a magyar politikai gondolkodást.

Széchenyi a nagybirtokos arisztokráciára támaszkodva, udvarhű neveltetése miatt Béccsel együttműködve képzelte el a változásokat. Megfontolt, higgadt személyiségével az önkéntes örökváltságot és a fokozatos reformokat támogatta. Először gazdasági, majd politikai változásokat akart.

Kossuth Lajos ezzel szemben birtoktalan kisnemesként a radikálisabb utat választotta. A kis- és középnemesekre, polgárságra támaszkodva nyíltan vállalta a konfliktust Béccsel. "Lánglelkű vezér" volt, aki gyors reformokat akart kierőszakolni és kötelező örökváltságot állami kárpótlással.

A vitában végül Kossuth népszerűsége nőtt, de Széchenyi később elismerte: "Kossuth a legnagabb magyar volt".

💡 Emlékezz: Mindketten a modernizálást akarták, de más módszerekkel!

A reformkori országgyűlések

Az 1812 óta tartó abszolutizmus után a reformmozgalom az 1830-as években bontakozott ki a rendi országgyűléseken. Kossuth az Országgyűlési Tudósításokban számolt be ezekről.

Az 1825/27-es pozsonyi országgyűlésen helyreállt az uralkodó és a rendek együttműködése. Megállapodtak, hogy háromévente össze kell hívni az országgyűlést, és az uralkodó tiszteletben tartja a rendi alkotmányt.

Az 1830-as években megkezdődtek az igazi reformviták, amikor Széchenyi bemutatta Hitel című művét. Az 1839/40-es országgyűlésen elfogadták az önkéntes örökváltságot, de a jobbágyoknak nem volt pénzük - 1848-ig csak 1%-uk váltotta meg magát.

Az 1847/48-as utolsó rendi országgyűlés döntő volt. 1848. március 3-án Kossuth felirati javaslata kötelező örökváltságot, közteherviselést és felelős kormányt követelt. A bécsi forradalom hatására V. Ferdinánd szentesítette az áprilisi törvényeket.

💡 Fontos: Minden országgyűlés egy lépéssel közelebb vitt a polgári átalakuláshoz!

A pesti forradalom és a 12 pont

1848. március 15-én a "márciusi ifjak" Petőfi, Vasvári és Jókai vezetésével indultak a Pilvax kávéházból. A forradalom vér nélkül zajlott le, és alapjaiban változtatta meg Magyarországot.

A forradalom menete: az egyetemistáktól kezdve a polgárság csatlakozott hozzájuk, lefoglalták a Landerer nyomdát (megvalósult a sajtószabadság), majd 20 ezres tömeg gyűlt össze a Nemzeti Múzeumnál. A városházánál elfogadtatták a 12 pontot, Budán pedig kiszabadították Táncsics Mihályt.

A 12 pont a polgári átalakulás követelményeit tartalmazta: sajtószabadság, felelős kormány, évenkénti országgyűlés, törvény előtti egyenlőség, nemzeti hadsereg, közös teherviselés és az úrbéres viszonyok megszüntetése. Emellett nemzeti bankot, esküdtszéket és Erdély egyesítését követelték.

Az áprilisi törvényeket V. Ferdinánd április 11-én szentesítette. Létrejött az első felelős magyar kormány Batthyány Lajos miniszterelnök vezetésével, amelyben Kossuth a pénzügyi, Széchenyi a közlekedési tárcát kapta.

💡 Emlékezz: Ez volt az első alkalom, hogy a magyar nép hangja közvetlenül érvényesült!