A reformkor kezdetei és fő kérdései

I. Ferenc 13 év után 1825-ben újra összehívta az országgyűlést Pozsonyban, mert szüksége volt adóra és katonákra. Ezen az országgyűlésen már felmerültek azok a problémák, amelyek a reformkor központi kérdéseivé váltak.

A reformkor három fő kérdése körül forgott. Először is a jobbágyfelszabadítás (örökváltság) - a jobbágyoknak meg kellett váltaniuk földjeiket. 1839-1840-ig az önkéntes örökváltság nem hozott eredményt, ezért 1848-ban bevezették a kötelező örökváltságot állami kárpótlással.

A második nagy kérdés a közteherviselés volt. Ez azt jelentette, hogy mindenki - nemesek is - adót fizessenek és katonáskodjanak. A harmadik fontos ügy a magyar nyelv államnyelvvé tétele volt, ami végül 1844-ben sikerült is.

💡 Fontos: A reformkor azért alakulhatott ki, mert a Habsburg uralkodó tiszteletben tartotta a rendi alkotmányt, így teret engedett a változtatásoknak.

Széchenyi István élete és reformprogramja

Gróf Széchenyi István (1791-1860) arisztokrata családban született Bécsben. Katonaként részt vett a napóleoni háborúkban, majd barátjával, Wesselényi Miklóssal bejárta Nyugat-Európát. Itt látta meg, hogy Magyarországnak sürgősen reformokra van szüksége.

Az 1825-ös pozsonyi országgyűlésen egy éves jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia alapítására. Ez volt első nagy nyilvános tette.

Széchenyi három fontos könyvet írt reformprogramjáról. A "Hitel" (1830) című művében a gazdasági problémákat elemezte - szerinte a nemesi birtokok nem tudnak hitelt felvenni, mert az ősiség törvénye miatt nincs fedezet. A "Világ" (1831) a kritikákra válaszolt, a "Stádium" (1833) pedig összefoglalta teljes reformprogramját.

💡 Tudtad? Széchenyi úgy gondolta, hogy a változásokat az arisztokrácia vezetésével, lassan és a bécsi udvar támogatásával kell végrehajtani.

Az ősiség törvényének eltörlésével szabad tulajdonjogot akart teremteni. Támogatta az önkéntes örökváltságot és a törvény előtti egyenlőséget is.

Széchenyi gyakorlati tevékenysége

Széchenyi nem csak írt a reformokról, hanem konkrét tettekkel is bizonyította elképzelései helyességét. 1827-ben megalapította a Nemzeti Casino-t a Lloyd-palotában, ahol könyvtár, kávézó és billiárdterem várta a főurakat.

Gazdasági téren rengeteg újítást vezetett be. Létrehozta az első Takarékpénztárt, foglalkozott lótenyésztéssel és lóversenyzéssel. Építette a József hengermalmot jó minőségű liszt készítésére, és részt vett a Ganz Ábrahám vasöntödéjének sikerében is.

A közlekedésfejlesztés volt Széchenyi szívügye. 1832-ben hídegyletet alapított, amelynek eredménye a Lánchíd lett (1848). Ez volt az első állandó kőhíd Pest és Buda között - még a nemesek is fizettek érte hídpénzt! Megépítette a budai váralagutat (1865), elindította a Balatoni gőzhajózást (1846) és az Óbudai hajógyárat.

💡 Érdekes: Széchenyi 1840 után úgy érezte, hogy a közvélemény már nem őt követi, amit nagy kudarcként élt meg.

A vasútépítés terén 1846-ban megnyílt a Pest-Vác, 1847-ben a Pest-Szolnok vonal. Széchenyi a Batthyány-kormányban közlekedési miniszter lett, de a Bach-rendszer elleni kritikája miatt üldözték, és 1860-ban öngyilkosságot követett el.

Kossuth Lajos élete és politikai pályafutása

Kossuth Lajos (1802-1894) birtoktalan nemesi családban született Monokon. Jogászként kezdte pályafutását, és 1825-27-ben két özvegyet képviselt az országgyűlésen.

1832-36 között szerkesztette az Országgyűlési Tudósítások című lapot, munkatársai az "Országgyűlési Ifjak" voltak. Ez az újság nagy befolyást gyakorolt a közvéleményre. Később a Törvényszéki Tudósítások szerkesztője lett, amit kétszer is betiltottak.

1837. május 4-én letartóztatták és a budai laktanyába vitték, ahonnan csak 1840-ben szabadult Deák Ferenc közbenjárására. Börtönben töltött ideje alatt megteremtette a vezércikk műfaját, amelyben támadta a nemesi kiváltságokat.

💡 Fontos: Kossuth 1841-44 között a Pesti hírlap szerkesztőjeként tette közzé radikális társadalmi reformjait.

Az 1843-44-es országgyűlésen harcolt a magyar védővámok bevezetéséért. Amikor a kormány elutasította, 1844-ben megalapította a Védegyletet - a tagok megfogadták, hogy hat évig csak magyar termékeket vásárolnak. 1847-ben már országgyűlési követté választották Pest megyében.

Kossuth gyakorlati munkája és reformprogramja

Kossuth gazdasági téren is aktív volt. Megalapította az Iparegyesületet, a Magyar Kereskedelmi Társaságot, 1840-ben az Első Pesti Takarékpénztárat, 1842-ben a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot.

A szabadságharc idején az Országos Honvédelmi Bizottmány elnöke, majd kormányzóelnök lett. 1849. április 14-én kimondták a Habsburg-ház trónfosztását. A szabadságharc leverése után Törökországba emigrált, ahol 1894-ig élt. Hazahozták és a Kerepesi úti temetőben helyezték el.

Kossuth gazdasági programja szerint a fejlődés záloga a védővám volt, amellyel meg lehet védeni a nemzetgazdaságot. A kettős vámrendelet (1754) ugyanis Ausztria érdekeit szolgálta. Szorgalmazta a Fiume-Vukovár vasútvonal megépítését, hogy Bécs megkerülésével jusson ki a magyar áru a világpiacra.

💡 Kulcsfogalom: Az "érdekegyesítés" szerint meg kell találni azokat a célokat, amelyekkel a nemes és jobbágy összefoghat.

Az alkotmányosság terén népképviseleti országgyűlést akart vagyoni cenzusokkal. Radikális, gyors társadalmi és politikai reformokat képzelt el, amelyeket gazdasági reformok követnek. Célja egy politikai nemzet kialakítása volt.

Széchenyi és Kossuth vitája

1841 nyarán kitört a híres vita Széchenyi és Kossuth között. Széchenyi "Kelet népe" című vitairatában támadta Kossuth radikális politikáját a Pesti Hírlapban. Széchenyi szerint ugyanaz a céljuk, de különböznek a módszerekben.

Széchenyi úgy vélte, Kossuth radikális politikája veszélyezteti a békés reformokat, mert kormányzati ellenállást vagy akár forradalmat robbanthat ki. Mindkettőt végzetesnek tartotta az országra nézve.

Kossuth taktikusan mindig megadta a tiszteletet Széchenyinek - "a legnagyobb magyarnak" nevezte. Széchenyi viszont gyakran támadóan lépett fel. A liberális közvélemény végül Kossuth gondolatait fogadta el, mert a gyorsabb átalakítás híve volt.

💡 Érdekes: Míg Széchenyi a tömegeket kizárta, Kossuth az érdekegyesítésben hitt - nemesség, polgárság és parasztság összefogásában.

A vita alapvető különbsége: Széchenyi először gazdasági felzárkózást, majd politikai változásokat akart, Kossuth viszont a politikai változásokat tartotta elsődlegesnek, amelyek megteremtik a gazdasági fellendülés alapjait.

Széchenyi és Kossuth módszereinek összehasonlítása

A két reformer társadalmi bázisa eltért: Széchenyi a főnemességre támaszkodott és kizárta a tömegeket, Kossuth viszont a nemesség, polgárság és parasztság érdekegyesítésében hitt.

Az ütem tekintetében Széchenyi a lassú, szerves fejlődést választotta, Kossuth a lehető leggyorsabb változásokat akarta. Ausztriához Széchenyi kerülte a konfliktusokat és együttműködött a bécsi kormánnyal, Kossuth elismerte a birodalom létét, de vállalta a konfliktusokat is.

A jobbágykérdésben Széchenyi az önkéntes örökváltságot támogatta, Kossuth a kötelező örökváltságot állami kárpótlással. Külpolitikailag Széchenyi tartott a Szent Szövetségtől és Oroszországtól, Kossuth nem számolt ezzel a kérdéssel.

💡 Fontos különbség: Széchenyi könyvekben (elméleti munkákban) fejtette ki nézeteit és az országgyűlésben politizált, Kossuth újságcikkekkel (sajtóval) és a közéletben küzdött.

A nemzetiségi kérdésben Széchenyi türelmes, óvatos politikát folytatott, Kossuth egy erős magyar nemzetállamot akart megteremteni jogkiterjesztés révén.

A reformkor politikai irányzatai

A reformkorban három fő politikai irányzat alakult ki, amelyek különbözően viszonyultak a változásokhoz.

A Fontolva haladók (Dessewffy József, Apponyi György) 1846-ban Konzervatív Pártot alakítottak. Csak részleges reformokat akartak, fenntartották volna a Pragmatica Sanctiót és a rendi gyűlést. A nemzetiségi kérdésben toleráns álláspontot képviseltek.

A Liberális nemesség (Kossuth, Deák Ferenc, Batthyány Lajos) 1847-ben az Ellenzéki Nyilatkozatban foglalta össze programját. Magyar államnyelvt, kötelező örökváltságot állami kárpótlással és perszonálunió irányába tett lépéseket akartak. Népképviseletet cenzussal és felelős kormányt terveztek.

💡 Tudtad? A Centralisták (Eötvös József, Szalay László) az Ellenzéki körben szerveződtek, és európai mintákat akartak követni.

A Fiatal Magyarország (Petőfi Sándor, Vasvári Lajos, Jókai Mór) a márciusi ifjak mozgalma volt. Ők a legradikálisabb álláspontot képviselték: jobbágyfelszabadítást akár kárpótlás nélkül is, független Magyarországot és a magyarosítás politikáját.

Az irányzatok összehasonlítása

Az alkotmányosság kérdésében a fontolva haladók megőrizték volna a rendi gyűlést és hivatalokat. A liberális nemesség és a centralisták népképviseletet cenzussal és felelős kormányt akartak. A Fiatal Magyarország a legdemokratikusabb megoldást: népképviseletet felelős kormánnyal.

A nemzetiségi kérdés kezelése is eltért. A fontolva haladók és centralisták toleráns álláspontot képviseltek, a liberális nemesség "egy politikai nemzet" koncepcióját hirdette, míg a Fiatal Magyarország egyenesen magyarosítást akart.

Ezek az irányzatok együttesen alakították ki azt a reformprogramot, amely végül az 1848-as áprilisi törvényekben valósult meg.

💡 Összefoglalás: A reformkor különböző politikai irányzatai mind ugyanazt a célt szolgálták: egy modern, polgári Magyarország megteremtését, csak a módszerekben tértek el egymástól.

A reformkor végül 1848. március 15-én érte el célját, amikor a forradalom hatására megszületettek az áprilisi törvények, amelyek megvalósították a reformerek álmait.