Történelem emelt szint - 2021

Ez az összefoglaló az ókori államberendezkedések kulcsfontosságú témáit dolgozza fel. A politikai intézmények és ideológiák megértése elengedhetetlen az emelt szintű érettségihez.

Az anyag két nagy civilizáció - Athén és Róma - politikai fejlődését mutatja be. Ezek az alapok segítenek megérteni a mai demokráciák működését is.

💡 Tipp: Figyeld meg, hogyan fejlődtek fokozatosan ezek a politikai rendszerek - ez segít megjegyezni a kronológiát!

Athéni demokrácia előzményei és Drakón reformjai

Az athéni demokrácia kialakulása hosszú folyamat volt, amely a korai civilizációktól indult. A krétai civilizáció után a görög törzsek hozták létre a poliszokat (városállamokat), amelyek között Spárta és Athén emelkedett ki.

Drakón Kr. e. 621-es reformjai jelentették az első nagy lépést a jogegyenlőség felé. Írásba foglalta Athén törvényeit, amivel csökkentette a démosz (köznép) kiszolgáltatottságát. A "drákói szigor" kifejezés innen származik - rendkívül szigorú büntetéseket szabott ki.

A legfontosabb újítás a vérbosszú tilalma volt. Ezzel megszűnt az önbíráskodás, és az állam vette át az igazságszolgáltatást. A társadalom ekkor még vérségi alapon tagolódott, ami az arisztokráciának kedvezett.

💡 Megjegyzés: Drakón reformjai voltak az első lépések a jogállamiság felé - ez alapvető fordulópont az emberi civilizációban!

Szolón, Peiszisztratosz és Kleiszthenész reformjai

Szolón Kr. e. 594-es reformjai forradalmasították az athéni társadalmat. Eltörölte az adósrabszolgaságot és timokratikus (vagyoni alapú) rendszert vezetett be. Létrehozta a 400-ak tanácsát (bulé) és kiterjesztette a politikai jogokat.

A négy vagyoni osztály: ötszáz mérősök, lovagok, ökörfogatosok és napszámosok. Az esküdtbíróságokba (heliaia) már mindenki bekerülhetett, ami demokratikus újítás volt.

Peiszisztratosz türannisza $Kr. e. 560-510$ átmeneti visszalépést jelentett, de a démosz támogatására épült. Zsoldos hadsereget tartott fenn és nagy építkezéseket folytatott.

Kleiszthenész Kr. e. 508-as reformjai teremtették meg a valódi demokrácia alapjait. Territoriális (területi) alapra helyezte az államot, 10 phüléra osztva Attikát. Bevezette a cserépszavazást (osztrakiszmosz) és az ötszázak tanácsát.

💡 Fontos: Kleiszthenész reformjai a demokrácia atyjaként tartják számon - ez volt a döntő lépés a népuralom felé!

A demokrácia fénykora - Periklész

Periklész kora (Kr. e. V. század) jelentette az athéni demokrácia csúcspontját. 15 éven át volt sztratégosz és 9 alkalommal vezette győzelemre a sereget. Legfontosabb reformja a napidíj bevezetése volt, ami lehetővé tette a szegényebbek politikai részvételét.

A népgyűlés (eklészia) volt a legfőbb döntéshozó szerv. Minden 20 év feletti athéni polgár részt vehetett benne, évente 40-szer ülésezett. Hatásköre kiterjedt a háború és béke kérdésére, szövetségkötésre és adókivetésre.

Az athéni demokrácia három pilléren nyugodott: népgyűlés, tanács (bulé) és bíróságok. A tisztségviselőket részben sorsolással, részben választással jelölték ki. Ez biztosította, hogy ne alakuljon ki állandó politikai elit.

Periklész jogi egyenlőséget teremtett és kötelezettségeket rótt a gazdagokra. A sikeres háborúk (marathoni és szalamiszi csata) megerősítették Athén vezető szerepét.

💡 Érdekesség: A napidíj bevezetése világtörténelmi újítás volt - ez tette lehetővé, hogy ne csak a gazdagok politizálhassanak!

Az athéni politikai intézmények működése

Az ötszázas tanács (bulé) tagjai sorsolással kerültek be, minden phülé 50 tagot delegált. Ez a szerv irányította az állam pénzügyeit és ellenőrizte a tisztségviselők munkáját. A demokratikus elv szerint a sorsolás biztosította az egyenlő részvételt.

A bíráskodás két szinten működött. Az Areioszpagosz (arkhónok tanácsa) Kr. e. 462-ig volt a főbíróság, utána a héliaia (esküdtbíróság) vette át ezt a szerepet. 6000 tagját az athéni polgárok közül sorsolták ki.

Tisztségviselők: 9 arkhón állt az állam élén (sorsolással), a sztratégoszokat választották, és ők irányították a katonai ügyeket. A tamiaszok 10 fős testülete felelt a pénzügyekért.

Az athéni társadalom három rétegből állt: teljes jogú polgárok (150 ezer), metoikoszok (75 ezer idegenek) és rabszolgák. Kr. e. 451-től csak az lehetett athéni polgár, akinek mindkét szülője az volt.

💡 Fontos különbség: A sorsolás és választás kombinációja megakadályozta a hatalom koncentrálódását - ez a demokrácia lényege!

Reformerek összefoglalása és Róma előzményei

A demokratikus fejlődés öt nagy állomása: Drakón (vérségi alap, Kr. e. 621), Szolón (vagyoni alap, Kr. e. 594), Peiszisztratosz $türannisz, Kr. e. 560-510$, Kleiszthenész (területi alap, Kr. e. 508) és Periklész (demokrácia fénykora).

Róma alapítása Kr. e. 753-ban történt a monda szerint Romulus és Remus által. A 7 dombon épült várost latin pásztorok és földművesek alapították. Kezdetben királyok kormányozták, majd Kr. e. 510-ben arisztokratikus köztársaság jött létre.

A római társadalom rétegződése: patríciusok (vezető réteg), plebejusok (köznép), proletárok (nincstelenek). A kormányzatot consulok vezették, a senatus $SPQR - Senatus Populusque Romanus$ volt a tanácsadó testület.

A köztársaság válságát a hódító háborúk okozták. A Gracchus testvérek reformjai, Spartacus felkelése és a néppártiak-optimaták harca vezettek a triumvirátusokhoz.

💡 Összefüggés: Róma területi növekedése túlnőtte a városállami intézmények kereteit - ez vezetett az egyeduralom felé!

A köztársaság válsága és az I. triumvirátus

A hódító háborúk következtében megnőtt területet nem tudta kezelni a városállami intézményrendszer. Julius Caesar felismerte, hogy csak az egyeduralom jelentheti a megoldást a válságra.

Az egyeduralomhoz vezető út: Marius többszöri consulságá, Sulla diktatúrája $Kr. e. 82-79$, majd a triumvirátusok következtek. Ezek titkos szövetségek voltak a hatalom megosztására.

Az I. triumvirátus (Kr. e. 60) Caesar, Pompeius és Crassus között jött létre. Caesar consul lett Kr. e. 59-ben, majd proconsulként megkapta a galliai tartományok irányítását. A Lucca-ban tartott találkozó (Kr. e. 56) után meghosszabbították Caesar megbízatását.

A triumvirátus felbomlott: Crassus Kr. e. 53-ban meghalt, Pompeiust egyedüli consullá választották, Caesar pedig Galliában növelte népszerűségét. Kr. e. 49-ben Caesar a Rubicon átlépésével polgárháborút indított.

"Alea iacta est" - A kocka el van vetve - mondta Caesar a Rubicon átlépésekor.

💡 Fordulópont: A Rubicon átlépése szimbolikus esemény - a köztársaság végleges végét jelentette!

Caesar egyeduralma és bukása

Caesar győzelme Pharszalosz csatában (Kr. e. 48) eldöntötte a polgárháborút. Pompeius veresége után Caesar dictatornak, majd életfogytiglan dictatornak nevezték ki. "Veni, vidi, vici" - mondta a pontoszi hadjárat után.

Caesar reformintézkedései a társadalmi válság enyhítésére irányultak. Földosztást hajtott végre veteránjainak, 900 főre emelte a senatus létszámát, és széles körű amnesztiát hirdetett. A Julián-naptár bevezetése máig ható újítása.

Hatalmának alapja a hadsereg volt, az imperator címmel rendelkezett. Pontifex maximusként a vallási élet vezetője is volt, thus egyesítette magában a világi és szakrális hatalmat.

Caesar bukása Kr. e. 44. március 15-én következett be. A senatorok összeesküvése során 23 tőrdöféssel ölték meg. "Et tu mi fili Brute?" - utolsó szavai Brutushoz szóltak.

Caesar semmibe vette a köztársasági hagyományokat, ami végül a pusztulásához vezetett. Reformjai azonban megmutatták az egyeduralom lehetőségeit.

💡 Tragédia: Caesar modernizációs törekvései összeütköztek a hagyományos értékekkel - ez a történelem örök dilemmája!

A II. triumvirátus és Augustus hatalomra jutása

Caesar halála után újabb polgárháború fenyegette Rómát. A II. triumvirátus (Kr. e. 43) Octavianus, Antonius és Lepidus között jött létre öt évre szóló teljhatalommal.

A triumvirek felosztották a birodalmat és bosszút álltak Caesar gyilkosain. A proscriptió során 2300 senator és lovag esett áldozatul. Kr. e. 42-ben Philippinél legyőzték Brutust és Cassiust.

Később egymás ellen fordultak: Lepidus Afrikába vonult, Antonius Keletre ment, Octavianus Rómában maradt. Az actiumi csata (Kr. e. 31) döntötte el a harcot Octavianus javára.

Antonius Kleopátrával együtt Egyiptomba menekült, ahol mindketten öngyilkosságot követtek el. Kr. e. 29-ben Octavianus visszatért Rómába és átvette az irányítást.

Politikai jelszava a "Pax Romana" lett - a római béke megteremtése és fenntartása. Ez új korszak kezdetét jelentette a római történelemben.

💡 Fordulópont: Az actiumi csata végleg lezárta a köztársasági korszakot és megkezdte a császárság időszakát!

Augustus principátusa

Augustus hatalmának alapjai sokrétűek voltak. A hadsereg, a letelepített veteránok és a praetoriánusok biztosították a katonai hátteret. Új hivatalnokrendszert épített ki, csökkentve a köztársasági hivatalok szerepét.

Első császári provincia Egyiptom lett, amit közvetlenül irányított. Ellenfeleit részben megölette, részben megfélemlítette, részben maga mellé állította - így biztosította hatalmának stabilitását.

Külpolitikai célja a birodalom határainak természetes védővonalakig való kiterjesztése volt. A Rajna, Duna és Eufrátesz folyók jelentették a célként kitűzött határokat.

Közép-Európában jelentős hódításokat hajtott végre. Kr. e. 9-ben elfoglalta Pannónia provinciát, amely a mai Magyarország területét is magában foglalta.

Augustus principátusa stabil alapokat teremtett a római császárságnak, amely évszázadokig fennmaradt. A Pax Romana alatt virágzott a kereskedelem, a művészetek és a jog.

💡 Hosszútávú hatás: Augustus intézményei olyan stabilak voltak, hogy több mint 400 évig működtették a birodalmat!