Magyarország az első világháborúban

Tisza István miniszterelnök kezdetben ellenzte a háború kitörését, mert félt Romániától és kedvezőtlennek tartotta az időpontot. A németek azonban meggyőzték, így végül ő lett a háborús miniszterelnök.

A magyar katonák két főbb fronton harcoltak. Az olasz fronton a Doberdó fennsíknál, a Piave és Isonzó folyóknál vívtak véres csatákat. A keleti fronton az oroszok ellen küzdöttek - itt esett el Przemysl erődrendszere 1915-ben, ahol Gyóni Géza költő is hadifogságba került.

1916-ban a románok megtámadták a Székelyföldet, a lakosság tömegesen menekült (még Hajdúnánásra is érkeztek székely menekültek). Később ugyan sikerült kiűzni a románokat és elfoglalni Bukarestet, de az életkörülmények egyre rosszabbak lettek. Jegyrendszer lépett életbe, sztrájkok robbantak ki, és 1916-tól a pártok is háborúellenesek lettek.

Fontos! Károlyi Mihály 1916-ban alapította meg a Függetlenségi és 48-as Pártot, amely németellenes és antantbarát volt. Programja békét, földosztást és demokratikus reformokat ígért.

Az őszirózsás forradalom (1918)

1918 őszére Budapesten borzasztó volt az éhezés, rengetegen szöktek meg a hadseregből. Az emberek változást akartak: békét, földet, megélhetést és szabadságjogokat. Károlyi Mihály Magyar Nemzeti Tanácsát (MNT) támogatták, mert az ő programjuk tűnt szimpatikusnak.

Az őszirózsás forradalom 1918. október 30-ról 31-ére virradó éjszaka robbant ki. A budapesti katonák őszirózsát tűztek a sapkájukra a császári címer helyett, és elfoglalták a fővárosokat, pályaudvarokat, telefonközpontokat. Reggelre már győztek.

Október 31-én Károlyi Mihály lett a miniszterelnök és koalíciós kormányt alakított. Tisza Istvánt ugyanezen a napon meggyilkolták a villájában. November 13-án IV. Károly lemondott, november 16-án pedig kikiáltották a köztársaságot.

Tudtad? A forradalom nevét onnan kapta, hogy a katonák őszirózsát viseltek a sapkájukon a Habsburg-címer helyett.

A kommunista diktatúra születése

A Kommunisták Magyarországi Pártját (KMP) 1918 novemberében alapították Kun Béla vezetésével. Tagjai főleg Oroszországból hazatérő hadifoglyok, baloldali szociáldemokraták és értelmiségiek voltak. Céljuk a proletárdiktatúra bevezetése és a világforradalom volt.

A kommunisták egyre erőszakosabbak lettek - 1919 februárjában szétverték a Népszava szerkesztőségét. Berinkey Dénes miniszterelnök keményen fellépett ellenük: bezárta irodáikat, betiltotta lapjukat és letartóztatta őket.

1919. március 20-án megérkezett a Vix-jegyzék, amelyben az antant újabb területek kiürítését követelte (Debrecen, Nagyvárad, Szeged, Arad térségét). Károlyi elfogadhatatlannak tartotta ezt, ezért átadta a hatalmat a szociáldemokratáknak. Ők azonban Károlyi tudta nélkül kiegyeztek a kommunistákval március 21-én.

Figyelem! A KMP és MSZDP egyesüléséből létrejött MSZP (Magyar Kommunista Párt) hatalomra kerülése egyben a proletárdiktatúra bevezetését jelentette.

A tanácsköztársaság működése és bukása

A tanácsköztársaság szovjet mintára működött. Egypártrendszert vezettek be, a végrehajtó hatalom a Forradalmi Kormányzótanácsnál volt, ahol Kun Béla külügyi népbiztosként irányította az országot. A Lenin-fiúk Szamuely Tibor vezetésével vörösterrort hajtottak végre.

A gazdasági intézkedések radikálisak voltak: államosították az ipari üzemeket, a kereskedelmet, a földeket és lakóházakat. A parasztok nem kaptak földet, helyette termelőszövetkezeteket szerveztek - ezért a parasztság nem támogatta a rendszert.

Az antant több irányból támadta az országot: románok a Tiszántúlon, csehek Miskolcig, szerbek és franciák délen. A magyar Vörös Hadsereg ugyan visszafoglalta a Felvidék egy részét, de a Clemenceau-jegyzék után vissza kellett vonulniuk.

Fordulópont: 1919. július 20-án a Tiszánál indított magyar támadás összeomlott. Augusztus 1-jén lemondott a kormány, a vezetők Bécsbe menekültek.

Az ellenforradalom és Horthy hatalomra kerülése

A románok 1919. augusztus 4-én bevonultak Budapestre és elkezdték a megszállt területek kifosztását háborús jóvátétel címén. Az új kormányokat (Peidl, majd Friedrich) az antant nem fogadta el.

Közben szerveződött az ellenforradalom, amely az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság elveinek elutasítására irányult. Az ABC (kommunistaellenes bizottság) Bécsben, az ellenforradalmi kormány Szegeden jött létre, utóbbinak hadügyminisztere Horthy Miklós volt.

Horthy megszervezte a Nemzeti Hadsereget és függetlenítette magát a szegedi kormánytól. A Dunántúlon tiszti különítmények (fehérkülönítmények) fehérterrort hajtottak végre a kommunista rendszer támogatói ellen. A hírhedt Prónay Pál volt az egyik vezetőjük.

Változás: Clerk angol tábornok közvetítésével 1919 novemberében koalíciós kormány alakult, Horthy pedig bevonult a fővárosba. 1920. március 1-jén kormányzóvá választották.

A trianoni békediktátum - a területvesztés

A magyar békedelegáció 1920 januárjában gróf Apponyi Albert vezetésével utazott Párizsba. Vele ment Teleki Pál földrajztudós is, aki elkészítette a híres "vörös térképet" - ez mutatta be az etnikai viszonyokat.

1920. június 4-én Párizsban, a Grand Trianon kastélyban írták alá a békeszerződést, ezért nevezik trianoni békének. Ez volt az egyik legsúlyosabb békediktátum a történelemben.

A területvesztés mértéke: a történelmi Magyarország területének kétharmadát elvesztette az ország. 325 ezer km²-ről 93 ezer km²-re csökkent a terület. A lakosság 20,9 millióról 7,6 millióra zsugorodott.

Soha ne feledd: A trianoni békeszerződés következtében 3,2 millió magyar került kisebbségi sorba a szomszédos országokban!

A Trianon következményei és a revízió

A területfelosztás súlyos következményekkel járt. Csehszlovákia kapta a Felvidéket, Románia Erdélyt, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság a Délvidéket, Ausztria a Burgenlandet. Sok nagyváros elvesztette vonzáskörzetét - például Sátoraljaújhely határ menti fejlődésképtelen településsé vált.

A katonai előírások célja Magyarország gyengítése volt: megtiltották az általános hadkötelezettséget, 35 ezer főben maximalizálták a hadsereg létszámát, és megtiltották a modern fegyvernemeket. Jóvátételt is kellett fizetni.

Magyarországon egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, így a revízió (békeszerződés felülvizsgálata) általános igénnyé vált. Szervezetek alakultak (MOVE, Magyar Területvédő Liga), elterjedt a jelmondat: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország".

Ellenszövetség: 1921-ben létrejött a Kisantant $Csehszlovákia, Románia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság$ a magyar revízió megakadályozására.

A Trianon társadalmi hatásai és öröksége

A határmódosítások miatt sokan visszatértek az anyaországba, főleg alkalmazotti és értelmiségi réteg, akik elvesztették állásukat. A legnagyobb migráció 1919-20-ban volt, amikor Romániából érkeztek a legtöbben.

Magyarországnak lakás- és munkahelygondokkal kellett szembenéznie. Sokan a pályaudvarokon kialakított vagonlakásokban húzták meg magukat. Ha nem biztosítják a megfelelő körülményeket, a menekültek a szélsőségeket erősítették volna.

A trianoni trauma mélyen beépült a magyar társadalom tudatába. Az etnikai alapú határigazítás (magyarlakta területek visszacsatolása) és a teljes revízió (minden elcsatolt terület visszaszerzése) közötti vita végigkísérte a két világháború közötti időszakot.

Mai örökség: A magyar országgyűlés 2010-ben június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, hogy megemlékezzen a trianoni békeszerződésről és a határon túli magyarságról.