Károly Róbert hatalomra kerülése és a rend helyreállítása

Amikor 1301-ben kihalt az Árpád-ház, három trónkövetelő is megjelent: Károly Róbert, Vencel és Ottó. A nápolyi Anjou-családból származó Károly végül győzedelmeskedett, de ehhez kemény küzdelemre volt szükség.

Az első és legfontosabb feladat a tartományúri rendszer felszámolása volt. Ezek a "kiskirályok" kb. 20 megyét és 50 várat tartottak a kezükben, gyakorlatilag szétdarabolva az országot. 1312-ben Rozgonynál döntő csatát vívott az oligarchákkal, majd egyenként számolta fel az Abák, Kőszegiek és mások hatalmát.

Károly okosan építette fel hatalmát: támaszkodott az egyházra, hűséges bárókat emelt fel (Garaiak, Lackfiak), és megnyerte a köznemesség támogatását is. 1324 körül már az egész ország felett uralkodott.

Jó tudni: A Zách Felicián-féle merénylet (1330) megmutatta, hogy még mindig voltak elégedetlenek, de Károly kemény bosszúval válaszolt.

A gazdasági csoda: Károly pénzügyi reformjai

Károly igazi zsenije a gazdasági területen mutatkozott meg. Nekcsei Demeter tárnokmester irányításával olyan reformokat hajtott végre, amelyek Európa egyik leggazdagabb országává tették Magyarországot.

A bányaregálé (urbura) volt a kulcs: Károly nem vette el a földesurak bányaterületeit, hanem érdekeltté tette őket. A királyt megillető bevétel egyharmadát nekik adta, így mindenki nyert. Körmöcbánya, Selmecbánya és Besztercebánya lett az ország aranyása.

1325-ben bevezette az aranyforintot, ami Európa egyik legstabilabb pénze lett. Tilos volt a nyersfémet kereskedni - mindent a királyi kamaráknál kellett eladni. A harmincadvám (az áru értékének 1/30-a) és a kapuadó (18 ezüstdénár kapunként) biztosította a folyamatos bevételeket.

Fontos: Az értékálló pénz miatt Károly lemondott a pénzrontás gyors hasznáról - ez hosszú távú gondolkodásra mutat!

Az adórendszer minden társadalmi réteget átfogott: a szabad királyi városoktól a mezővárosokig, sőt még a pápaság tizedének egy részét is időnként lefoglalta rendkívüli helyzetekben.