A hellenizmus: Görög kultúra világméretekben
Nagy Sándor hódításai Kr.e.336−323 új korszakot nyitottak. A khaironeai, granikoszi, isszoszi és gaugamelai csaták után birodalom jött létre, ami Makedóniától Indiáig terjedt. Alexandria, Babilón, Perszepolisz - ezek a városok a görög-keleti kultúra központjaivá váltak.
A hellenizmus korában Kr.e.III−I.szaˊzad a diadokhoszok (utódok) osztották fel Nagy Sándor birodalmát. A Ptolemaiosz-, Szeleukosz- és Antigonosz-királyságok despotikus keleti jellegű államok voltak, de görög kultúrával.
A gazdaság virágzott: fejlett mezőgazdaság, kereskedelem és árutermelés jellemezte ezeket a királyságokat. A társadalom tetején makedón-görög vezetőréteg állt, alattuk az őslakos arisztokrácia, közrendűek és rabszolgák.
A kultúra területén a szaktudományok fejlődtek: matematika, csillagászat, medicina. A filozófiában Epikurosz és Zénon tanításai terjedtek el. Az építészetben megjelent a korinthoszi oszlopfő, a szobrászat realisztikusabbá vált, és elterjedtek a misztériumvallások.
Lényeg: A hellenizmus a görög kultúra világméretű elterjedését jelentette!