Görögország földrajzi adottságai és korai történelem

Görögország tagolt partvidéke és számos szigete ideális feltételeket teremtett a tengeri kereskedelemhez. A mediterrán éghajlat és a hegyes táj meghatározta, hogyan éltek az ókori görögök.

A legfontosabb területek közé tartozott a Peloponnészoszi-félsziget (ahol Spárta és Olimpia állt), Attika (Athén központtal), Theszália és Kis-Ázsia (Trója városa). Ezek a helyek később a görög kultúra központjai lettek.

A görög történelem több korszakra oszlik: kezdetben a krétai $i.e. 2500-1600$ és mükénéi civilizációk $i.e. 1600-1200$ virágoztak, majd a "sötét kor" következett. Ezután jött a poliszok kora $i.e. 776-323$, amikor a legnagyobb görög városállamok kialakultak.

Tudtad? A görög civilizáció több mint 2000 évig tartott, és minden korszakának megvoltak a saját jellegzetességei!

Krétai civilizáció

A krétai civilizáció $i.e. 2500-1600$ volt az első nagy görög kultúra. Knószoszban építették fel a híres palota és labirintus rendszert, amit a legendák szerint a Minotaurusz lakott.

Ezt a kultúrát minószi civilizációnak is hívják, és itt alakult ki először a görög írás: a szótagírásból fejlődött a lineáris A, majd a lineáris B. A krétak erős flottával rendelkeztek és uraslták a tengert.

A civilizáció váratlanul ért véget: a szantoríni természeti katasztrófa óriási szökőárt okozott, ami elpusztította a krétai kultúrát. Utána a mükénéiek hódították meg a szigetet.

Izgalmas tény: A Daidalosz és Ikarusz monda is innen származik - Daidalosz építette a labirintust, ahonnan fia, Ikarusz viaszszárnyakkal próbált megszökni!

Mükénéi civilizáció és a sötét kor

A mükénéi civilizáció a Peloponnészoszi-félszigeten virágzott, ahol megerősített fellegvárak álltak. Heinrich Schliemann régész fedezte fel a romjaikat, és rájött, hogy ezek a görögök sokat harcoltak.

A mükénéiek zsákmányszerző hadjáratokat indítottak, a leghíresebb a trójai háború volt, amiről később Homérosz írt. Az akháj és ión törzsek alkották ezt a civilizációt, és fejlett kézműves ipart működtettek.

A dór népvándorlás véget vetett ennek a korszaknak, és elkezdődött a "sötét kor" $i.e. 1200-800$. Ebben az időben nem voltak szervezett államok, csak családi gazdálkodás folyt az ősi közösségi szinten.

Fontos: Ez a "tabula rasa" időszak után következett a görög kultúra újjászületése a poliszok korában!

A polisz újraszerveződése

A sötét kor után a görögök poliszokban szerveződtek újra. A polisz egy városállam volt, ami politikailag, kulturálisan és gazdaságilag teljesen önálló volt.

Minden polisznak volt színháza (teatron), temploma, piaca (agora), stadionja, városfala és saját földterülete. Bár függetlenek voltak, mégis összekötötte őket a közös nyelv, írás, vallás és az olimpiai játékok.

A poliszok társadalma hierarchikus volt: királyok, arisztokraták, szabad polgárok és rabszolgák alkották. Az államformák változatosak voltak: lehetett királyság, türannisz, arisztokratikus köztársaság, timokrácia vagy demokrácia.

Érdekes: Minden polisz más államformát választhatott, ezért a görög világban sokféle politikai kísérlet zajlott egyidőben!

Hellenizmus és görög kultúra

A hellenizmus $i.e. 323-146$ Nagy Sándor uralkodása alatt kezdődött, amikor a görög kultúra egészen Indiáig terjedt. Ebben a korszakban épült a híres fároszi világítótorony is.

A görög írás hosszú fejlődésen ment keresztül: a föníciai írásból alakult ki, majd a krétai lineáris A-ból lett a mükénéi lineáris B, végül ebből a görög ábécé.

A görögök minden művészetben jeleskedtek: irodalmat írtak, gyönyörű épületeket emeltek, az ember alakját tökéletesítették a szobrászatban. Első történetírók és térképkészítők is ők voltak.

Az oktatás is fejlett volt: a fiúk 7-18 évig tanultak írást, olvasást, számtant, testnevelést és zenét. Bárki taníthatott, és a poliszok anyagilag támogatták az iskolákat.

Tudtad? A görög kultúra hatása olyan erős volt, hogy még ma is használjuk az általuk kitalált szavakat és fogalmakat!

Athéni demokrácia

Athén fokozatosan alakította ki a demokráciát öt fontos vezető munkájával. Drakón először írásba foglalta a törvényeket, bár azok nagyon szigorúak voltak.

Szólón megoldotta az eladósodási válságot: az állam átvállalta a tartozásokat és bevezette a timokráciát, ahol a társadalmi helyzetet a vagyon határozta meg. Peiszisztratosz zsarnokként (türanosz) uralkodott, de sokat építkeztetett.

Kleiszthenész alakította át végleg Athént és vezette be a demokráciát. Később Periklész alatt érte el Athén a legnagyobb virágzást és vált a demokrácia mintapéldájává.

Fontos: Az athéni demokrácia volt az első olyan rendszer a világon, ahol a polgárok maguk dönthettek a közügyekről!

Görög filozófia

A görög filozófusok voltak az első gondolkodók, akik természetes magyarázatokat kerestek a világra. Thalész szerint minden a vízből származik, Hérakleitosz a változást tartotta alapnak ("Nem léphetsz kétszer ugyanabba a folyóba").

Démokritosz felfedezte az atomokat, Szókratész pedig a kérdezős módszert ("bábáskodás") használta a tanításban. Platón (Szókratész tanítványa) alkotta meg az idea-tant és a barlang-hasonlatot az igazság keresésérről.

Arisztotelész Nagy Sándor nevelője volt és a "tudományok atyja" lett. Epikurosz a boldogságot és élvezetet hirdette, míg Zénon a sztoicizmust, ami a lemondás bölcsességét tanította.

Inspiráló: Ezek a gondolatok 2500 év után is segítenek megérteni a világot és önmagunkat!

Római civilizáció kezdetei

Rómát i.e. 753-ban alapították a Tiberis folyó mellett, hét dombon. A legenda szerint Romulus és Remus alapították, akiket egy anyafarkas (lupa) nevelt fel.

A római királyság $i.e. 753-510$ idején a király egyben hadvezér, pap és bíró volt. Az etruszkok elfoglalták Rómát és ők építették az első kőépületeket: a Jupiter templomot, csatornarendszert és városfalat.

A római társadalom patríciusokból (nemesek) és plebejusokból (kereskedők, munkások) állt. Róma földrajzi helyzete ideális volt: közel volt Szicíliához és Afrikához, az Alpok védte, sok szántóföld volt körülötte.

Érdekes: A római betűk az etruszkoktól származnak, akik a görög írást vették át - így keletkeztek a ma is használt latin betűk!

Római köztársaság

A patríciusok i.e. 510-ben elűzték az etruszkokat és létrehozták a köztársaságot. Két konzul irányított, akiket évente újraválasztottak. Vészhelyzetben diktátort neveztek ki, akit a szenátus felügyelt.

A római jog kezdetben szóbeli volt, majd létrejött a 12 táblás törvény. Iustinianus császár gyűjtötte össze és rendezte az összes törvényt. Pergamenre írtak stílussal, és a latin nyelv 1844-ig volt hivatalos Magyarországon.

Róma fokozatosan hódította meg Láciumot, majd provinciákat (tartományokat) szervezett, élükön helytartókkal. Az emberek romanizálódtak (római kultúrát vettek fel). A limes volt az erősített határvonal, Pannónia is római tartomány lett.

Fontos: A római jogrendszer alapjai ma is hatnak a modern európai jogra, és sok latin kifejezést ma is használunk!