A világháború előzményei és kitörése

A századfordulóra Európa két ellenséges táborba szakadt. Németország gazdasági felemelkedése veszélyt jelentett a többi nagyhatalom számára, különösen Nagy-Britannia tengeri fölényére. Franciaország Elzász-Lotaringia visszaszerzésére vágyott, Oroszország pedig balkáni befolyását akarta növelni.

Ezek a feszültségek két szövetségi rendszer kialakulásához vezettek. Az antant $Nagy-Britannia, Franciaország, Oroszország$ szemben állt a központi hatalmakkal $Németország, Osztrák-Magyar Monarchia$. A Balkán igazi „puskaporos hordó" lett, ahol minden nép területi igényeket támasztott.

A szarajevói merénylet 1914. június 28-án csak az utolsó csepp volt a pohárban. Gavrilo Princip szerb nacionalista megölte Ferenc Ferdinánd trónörököst, és ez megadta a háború ürügyét. Tisza István magyar miniszterelnök először ellenezte a háborút, de végül a német támogatás miatt beleegyezett.

Tudtad? A merénylet napja, június 28. a rigómezei csata (1389) évfordulója volt, ami a szerb függetlenség szimbóluma - ez különösen provokatív időpontnak számított!

A háború eseményei 1914-1916

1914: A villámháború kudarca A németek Schlieffen-terve gyors győzelmet ígért: Belgiumon át lerohanják Franciaországot, míg a Monarchia feltartóztatja az oroszokat. Azonban az I. marne-i csatánál megállították a németeket, és állóháború alakult ki lövészárkokkal.

A keleti fronton az oroszok gyorsabban mozgósítottak a vártnál, így a német erők egy részét át kellett irányítani. Az Oszmán Birodalom belépése a központi hatalmak oldalán lezárta a tengerszorosokat, ami megnehezítette Oroszország ellátását.

1915-1916: Új szövetségesek Olaszország 1915-ben az antant oldalán lépett be, míg Bulgária a központi hatalmakat választotta. A gorlicei áttörés 1915-ben nagy sikert hozott a központi hatalmaknak az oroszok ellen, de döntő győzelmet nem értek el.

1916-ban a verduni csata egy millió áldozatot követelt mindkét oldalon. Románia belépése az antant oldalán új frontot nyitott, de gyorsan legyőzték a román hadsereget.

Fontos! Az állóháború miatt új fegyverek jelentek meg: repülőgépek, harckocsik, harci gázok és tengeralattjárók.

A háborús gazdaság és új fegyverek

A hadigazdaság kialakulása szükségszerű volt az elhúzódó háború miatt. Több millió katonát kellett folyamatosan ellátni, miközben a férfiak nagy részét bevonultatták. A mezőgazdaságban beszolgáltatási kötelezettség lépett életbe, és megjelent a jegyrendszer.

A hadigazdaság jellemzői egyértelműek voltak: állami ellenőrzés, központi tervezés és katonai irányítás az üzemekben. A munkások jogait felfüggesztették a termelés fokozása érdekében.

Új fegyverek forradalmasították a hadviselést. A repülőgépek kezdetben felderítésre szolgáltak, később bombázásra. A harckocsik a lövészárkok leküzdésére készültek, bár eleinte lassúak és megbízhatatlanok voltak. A harci gázok és gázálarcok megjelenése teljesen új dimenciót adott a háborúnak.

A tengeralattjárók különösen fontossá váltak a német stratégiában. Mivel felszíni flottájuk nem tudta áttörni a brit blokádot, a németek ezzel próbálták megbénítani az antant ellátását.

Érdekes! A harci gázt először palackokból engedték ki, és a szélirányra hagyatkoztak - ez gyakran a saját csapatokat veszélyeztette!

A fordulópont éve: 1917

Oroszország kiesése döntő változást hozott a háború menetében. A cári birodalom gazdasági és társadalmi problémái 1917 márciusában forradalomhoz vezettek. A bolsevikok novemberi hatalomátvétele után Oroszország békét kötött a breszt-litovszki szerződéssel 1918 márciusában.

Ez hatalmas területek elvesztését jelentette Oroszország számára, de a központi hatalmak felszabadíthatták erőiket a keleti frontról. Azonban időközben egy másik nagyhatalom lépett be a háborúba.

Az Egyesült Államok 1917 áprilisában csatlakozott az antanthoz. Az amerikai belépést több esemény váltotta ki: a Lusitania elsüllyesztése, a korlátlan tengeralattjáró-háború és a Zimmermann-távirat, amely német-mexikói szövetséget javasolt.

Az amerikai hadsereg csak 1918-ban éreztette hatását Európában, de ez már elegendő volt az antant győzelméhez. Wilson elnök 14 pontos béketervét mindkét fél elutasította.

Figyelem! 1918 tavaszától az antant már nemcsak a Monarchia meggyengítését, hanem teljes feldarabolását tervezte!

A háború vége és következményei

1918: Az összeomlás éve A II. marne-i csata után egyértelművé vált az antant fölénye. A központi hatalmak lakossága kimerült, egyre gyakoribbá váltak a sztrájkok és lázadások. A front és a hátország helyzete tarthatatlanná vált.

1918 novemberében fegyverszüneti megállapodások születtek: november 3-án a Monarchia Padovában, november 11-én Németország Compiégne-ben írta alá a fegyverszünetet. Ez volt a "nagy háború" vége.

A háborús propaganda mindkét oldalon aktívan működött. Plakátokkal, újságokkal és filmekkel befolyásolták a közvéleményt. A németeket és a Monarchia népeit az "orosz cári elnyomás elleni harcként", míg a franciákat és angolokat a "demokrácia kiterjesztéséért" vívott küzdelemként ábrázolták.

A győztes antant a veszteseket tette felelőssé minden szenvedésért. A békeszerződések egyértelműen a központi hatalmakat hibáztatták és súlyos büntetéseket róttak ki rájuk.

Ne feledd! A háborús propaganda célja a másik fél démonizálása és a saját ügy magasztosnak beállítása volt - ez később a békék keménykedését is megindokolta.

Magyarország az első világháborúban

Magyarország korlátozott önállósága miatt nem dönthetett a háborúba való belépésről. A kiegyezés értelmében közös hadügy és külügy volt az Osztrák-Magyar Monarchiában, így Magyarország sorsa összefonódott Ausztriáéval.

Tisza István magyar miniszterelnök kezdetben ellenezte a háborút, mert látta, hogy az ország nem elég felkészült. Csak akkor egyezett bele, amikor II. Vilmos német császár garantálta a Monarchia biztonságát.

A magyar katonák három fronton harcoltak. A szerb fronton állóháború alakult ki a Drina folyónál. A galíciai fronton a Kárpátok vonalát védték az orosz betörésekkel szemben. Az olasz fronton az Isonzó mentén, különösen a Doberdó-fennsíkon folytak súlyos harcok.

Románia 1916-os támadása különösen fájdalmas volt Magyarország számára. Az antant Bukovina és Magyarország keleti területeit ígérte Romániának, ami erdélyi menekülthullámot indított el. Végül német segítséggel sikerült visszaszorítani a románokat.

Tudj meg többet! A 9 millió mozgósított monarchia-beli katonából 3,8 millió magyar volt - óriási teher egy ilyen méretű országnak!

A magyar hátország és a vereség

A magyar hátországban kezdetben lelkesedéssel fogadták a háborút, de ez gyorsan megváltozott. A mozgósítás miatt munkaerőhiány alakult ki, megjelent a rekvirálás (kényszerű lefoglalás) és a jegyrendszer.

Az alapvető élelmiszerek ára ugrásszerűen nőtt, felgyorsult az infláció. 1916-tól romlottak az életkörülmények, és sztrájkhullámok söpörtek végig az országon. A parlamentben háborúellenes ellenzék alakult ki.

IV. Károly 1916-ban trónra lépése után béketárgyalásokat kezdeményezett, de ezek eredménytelenek maradtak. Leváltotta Tisza Istvánt, és választójogi reformot akart bevezetni, de túl késő volt.

A háború végén a nemzetiségek kiválási törekvéseit az antant támogatta, ami a történelmi Magyarország felbomlásának folyamatát indította el. A Monarchia 1918. november 3-án Padovában írta alá a fegyverszünetet.

661 000 magyar halt meg a háborúban, 743 000 megsebesült, és 734 000 került hadifogságba. Ez óriási veszteség volt a magyar nemzet számára, és előrevetítette az ország feldarabolását.

Emlékezz! A háború végén Magyarország újabb küzdelmet kellett hogy megvívjon: hogyan "túlélje" a békét és az ország feldarabolását.