Mátyás trónra kerülése (1458)

Tudtad, hogy Mátyás király előtt fogolyként Bécsben és Prágában raboskodott? Hunyadi János két fia közül László volt az idősebb, aki konfliktusba keveredett a Garai-Cillei Ligával és meghalt.

Mátyás trónra jutását két kulcsfigura segítette elő. Vitéz János, a nevelője, Pongrác György udvarában éltette Mátyást, és azt akarta, hogy vegye feleségül Pongrác lányát, Katalint. Szilágyi Mihály, Mátyás nagybátyja pedig a magyar nemesekkel tárgyalt, hogy fogadják el királynak - cserébe Mátyás a nemesség érdekeit szolgálná, és Garai Annát venné feleségül.

1458-ban megválasztották Mátyást királynak, de egy nagy probléma volt: a korona II. Frigyes császárnál volt. Mátyás eleinte betartotta Szilágyi ígéreteit és a rendek akarata szerint uralkodott, Katalinnal házasodott össze.

Jó tudni: Mátyás később letartóztatta Szilágyi Mihályt a Világos várába, ami mutatja, mennyire gyorsan változott a politikai helyzet.

A királyi hatalom megerősítése

A 1463-as Bécsújhelyi szerződés rendkívül fontos volt Mátyás számára. 80 ezer aranyforintért visszakapta a koronát Frigyes császártól, de cserébe megegyeztek: ha Mátyás törvényes utód nélkül hal meg, a magyar trón a Habsburgoké lesz. 1464-ben végre megkoronázhatták.

Mátyás később feleségül vette Aragóniai Beatrixot Nápolyból, de gyerekük nem született. Egy pécsi polgárlánytól azonban született egy törvénytelen fia, Corvin János, akit utódjaként ismert el - a "Corvus" (holló) a családi címerükből származik.

Belpolitikájában fokozatosan kiszorította a főurakat a kormányzásból. A királyi tanácsból kivált és polgárokkal tanácskozott, a kincstartó pozíciókat is rendszeresen polgároknak adta a főurak helyett.

Fontos: Ez a politika természetesen ellenséges viszonyhoz vezetett a nemességgel, ami később összeesküvéseket eredményezett.

Kincstári reform és a Fekete Sereg

Az 1467-es kincstári reform teljesen átalakította az ország pénzügyeit. A kapuadó helyett füstadót (háztartásonként), harmincadám helyett koronaadót vezetett be. Visszavonta a nemességet azoktól, akik korábban megkapták, és rendszeresen beszedette a rendkívüli hadiadót.

Évente 600-800 ezer aranyforint folyt be a kincstárba! Ebből finanszírozta a Fekete Sereget, Kinizsi Pál vezérlete alatt álló zsoldos hadsereget, valamint fényes építkezéseit.

Kulturális fejlesztéseire is sokat költött: felállította a híres Corvina könyvtárat Galeotto Marzio könyvtárosával, diákokat taníttatott külföldön (pl. Janus Pannonius), és támogatta a történetírást (Bonfini, Thuróczy János).

1471-ben azonban összeesküvés robbant ki ellene, mert egyre kevésbé vette figyelembe a rendek döntéseit. Vitéz János esztergomi érsek börtönbe került, Janus Pannonius pécsi püspök pedig külföldre menekült.

Emlékezz: A kulturális fejlődés és a zsoldos hadsereg fenntartása hatalmas költségekkel járt, ami további adóterheket jelentett.