Trianon után: az újjáépítés kezdete

Magyarország 1920-ban brutális helyzetben volt - Trianon után elveszítette területeinek kétharmadát, a gazdaság összeomlott. Budapest hirtelen az ország egyetlen jelentős városa lett, miután Pozsony és Kolozsvár elvesztek.

Az ideiglenes kormányok megkezdték a tanácsrendszer lebontását. Peidl Gyula és Huszár Károly kormányai próbálták stabilizálni az országot, de igazán csak Teleki Pál miniszterelnöksége alatt indult meg a helyreállítás.

Teleki kormánya $1920-1921$ fontos lépéseket tett: felfüggesztette a szélsőjobb szervezeteket, bevezette a numerus clausust (ami valójában a zsidó egyetemisták kiszorítását célozta), és megkezdte a földreformot. IV. Károly próbált visszatérni a trónra, de kudarcot vallott.

Fontos tudni: A revízió gondolata végigkísérte az egész korszakot - minden kormány a trianoni döntések felülvizsgálatát tűzte ki célul.

Bethlen István: a konszolidáció mestere $1921-1931$

Bethlen István volt az, aki igazán stabilizálta az országot. Politikai zseniként működött: megkötötte a Bethlen-Peyer paktumot a szociáldemokratákkal, majd létrehozta az Egységes Pártot, ami évekig uralta a parlamentet.

Gazdasági téren is remekül teljesített. Tudatosan irányított inflációt gerjesztett, ami fellendülést hozott. 1924-ben 250 millió koronás népszövetségi kölcsönt kapott az ország, 1927-ben pedig bevezették a pengőt a korona helyett.

Külpolitikájában a legfontosabb cél az elszigeteltség megszüntetése volt. Szövetségest keresett - főként Olaszországban -, miközben szemben állt a kisantanttal (Románia-Csehszlovákia-Jugoszlávia). 1927-ben meg is kötötte az olasz-magyar szerződést.

Megjegyzés: Bethlen stabil évtizede 1929-ben ért véget a világgazdasági válsággal - ez vezetett a lemondásához 1931-ben.

A válság és az új irányok

A világgazdasági válság 1929-ben brutálisan sújtotta Magyarországot. Az agrárár zuhantak, 1931-ben pénzügyi válság robbant ki, ami 8 napos bankzárt eredményezett. Bethlen kénytelen volt lemondani.

Gömbös Gyula $1932-1936$ új utat választott: erősítette a német kapcsolatokat. 1934-ben kereskedelmi szerződéseket kötött Németországgal, ami biztos piacot jelentett a magyar mezőgazdasági termékeknek. Ez volt a német orientáció kezdete.

A gazdaság fokozatosan magához tért. Az ipar diverzifikálódott: járműgyártás, izzólámpagyártás, optikai eszközök gyártása indult be. A Weiss Manfréd művek és a MAVAG jelentős szereplők lettek.

Társadalompolitikában is történtek előrelépések: 1928-ban bevezették a kötelező öregségi biztosítást és megalakult az Országos Társadalombiztosító Intézet. Az ideológia a keresztény nemzeti eszmék körül kristályosodott ki, ami antikommunizmust és a Szent István-i Magyarország visszaállításának vágyát jelentette.

Irodalmi élet: Három fő irányzat alakult ki - a Nyugat, a keresztény nemzeti Napkelet és a nemzeti romantikus irodalom.