A hidegháború kezdete

A második világháború után az USA és a Szovjetunió még szövetségesként győztek, de hamar kiderült, hogy teljesen más elképzeléseik vannak a világ jövőjéről. Németországot és Berlint négy megszállási területre osztották fel, és ez lett az első nagy vitájuk.

Az ENSZ megalapítása 1945-ben egy új kísérletet jelentett a békére - sokkal erősebben, mint a korábbi Népszövetség. A szervezet célja a konfliktusok megelőzése és a béke fenntartása volt.

Izrael állam megalapítása 1948-ban újabb feszültségeket szült a Közel-Keleten. A holokauszt túlélői számára "nemzeti otthont" akartak létrehozni Palesztinában, de az arabok ellenezték ezt, így azonnal háború tört ki.

💡 Tudtad? A németek kollektív bűnösségét hirdették ki, ami azt jelentette, hogy az egész német társadalmat felelőssé tették a háborúért.

Európa kettéosztása

Az USA célja egyszerű volt: demokratikus rendszereket akart Nyugat-Európában, kapitalizmussal és többpártrendszerrel. Ehhez indította el a Marshall-tervet 1947-ben, ami hatalmas segélyprogram volt.

A Szovjetunió ezzel szemben a megszállt területeken kommunista diktatúrát épített ki. Államosítás, tervutasításos gazdaság és kollektivizálás - minden szovjet mintára működött.

Churchill 1946-ban a híres fultoni beszédében jelentette ki, hogy "vasfüggöny ereszkedik le" Európában. Ez a jelképes fal elválasztotta a keleti és nyugati országokat egymástól.

A két szuperhatalom - USA és Szovjetunió - olyan államok lettek, amelyek világszerte képesek voltak befolyásolni az eseményeket. A "feltartóztatás politikája" szerint az USA-nak be kellett avatkoznia, ahol a kommunizmus terjeszkedett.

💡 Fontos! A hidegháború azért "hideg", mert közvetlen fegyveres összecsapásra soha nem került sor a két szuperhatalom között.

A fegyverkezési verseny kezdete

1953-ban Sztálin halála után enyhülés kezdődött, de a feszültség továbbra is óriási maradt. Az új szovjet vezető, Hruscsov időszakában történtek a legfontosabb események.

1949-ben a Szovjetunió is kifejlesztette az atombombát, ami teljesen megváltoztatta a helyzetet. Az USA addig egyedül rendelkezett ezzel a fegyverrel, most viszont mindkét oldal rettegett a másiktól.

Ez vezetett a "kölcsönös elrettentés" elvéhez - mindkét fél tudta, hogy egy atomháború mindkettőjüket elpusztítaná. A hadseregek létszámát növelték, és komoly bizottságokat hoztak létre az "ellenséges tevékenység" leleplezésére.

A "forró pontok" - mint az 1956-os magyar forradalom - helyi konfliktusokká váltak, ahol a két szuperhatalom közvetve mérhette össze erejét.

💡 Megjegyzés: A harmadik világ országai igyekeztek függetlenek maradni, és nem kötöttek szövetséget sem az USA-val, sem a Szovjetunióval.

Németország kettéosztása

A négy megszállási övezetből fokozatosan két külön ország lett. Az amerikai, brit és francia övezetek egyesültek, és Marshall-segély segítségével gyorsan talpra álltak.

A berlini blokád 1948-ban az első nagy krízis volt. A szovjetek levágták Nyugat-Berlin ellátását, de az amerikaiak légihíddal oldották meg a problémát. A "mazsola bombázók" hónapokon át látták el a várost.

1949-ben két német állam jött létre: az NSZK (Német Szövetségi Köztársaság) nyugaton demokratikus fejlődéssel, az NDK (Német Demokratikus Köztársaság) keleten szovjet rendszerrel.

Ez lett a hidegháború szimbóluma - egy ország, egy főváros, de két teljesen különböző világszemlélet.

💡 Érdekes: Berlin közepén keresztül húzódott a vasfüggöny, és a város két fele között évtizedekig nem lehetett átjárni.

Gazdasági és katonai szövetségek

A Marshall-terv nemcsak segély volt, hanem gazdasági fegyver is. Amerikai áruk özönlötték el Európát, és ez erősítette a nyugati gazdaságokat. A Szovjetunió elutasította és megtiltotta a csatlakozást.

Válaszul létrehozták a KGST-t (Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) 1949-ben. Ez a szocialista országok közötti munkamegosztást szervezte meg, de valójában kölcsönös függést eredményezett.

A katonai szövetségek is kialakultak: 1949-ben a NATO $Észak-atlanti Szerződés Szövetség$ az USA vezetésével, majd 1955-ben a Varsói Szerződés a Szovjetunió irányítása alatt.

Az NSZK NATO-tagsága 1955-ben újabb eszkalációt jelentett, mert a Szovjetunió jogosan tarthatott csapatokat a Varsói Szerződés tagállamaiban.

💡 Tudnivaló: A NATO azért jött létre, hogy megakadályozza a szovjet további terjeszkedését Európában.

Forró pontok Ázsiában

Kínában polgárháború dúlt a nemzeti mozgalom (amerikai támogatással) és a kommunisták között. A kommunisták földosztással megnyerték a parasztokat, és 1949-ben megalapították a Kinai Népköztársaságot.

Mao Ce-tung vezetése alatt Kína magához csatolta Tibetet, és 1954-ben atomhatalommá vált. A vallásüldözés és a véres megtorlások jellemezték ezt az időszakot.

A koreai háború (1950-1953) az első nagy "proxy háború" volt. Észak-Korea lerohanta Dél-Koreát, az USA az ENSZ nevében beavatkozott, Kína pedig "önkéntes" katonákat küldött.

A háború fegyverszünettel ért véget 1953-ban, de békekötés mai napig nincs. Korea kettéosztása a hidegháború egyik tartós következménye lett.

💡 Fontos tudni: A koreai háború megmutatta, hogy a hidegháború nemcsak Európában, hanem világszerte konfliktusokat szül.

Kubai rakétaválság és űrverseny

A kubai rakétaválság 1962-ben a hidegháború legveszélyesebb pillanata volt. Castro forradalmár átvette a hatalmat Kubában, és szovjet segítséget kért Kennedy amerikai elnök nyomása miatt.

Amikor a Szovjetunió titokban rakétákat telepített Kubába, az USA tengeri blokáddal válaszolt. A világ az atomháború szélén állt, míg Hruscsov és Kennedy tárgyalással megoldották a válságot.

A fegyverkezési verseny tovább eszkalálódott. Teller Ede magyar származású fizikus segítségével az USA kifejlesztette a hidrogénbombát 1952-ben. Az 1970-es évekre mindkét fél 10 ezer atomrobbanóféjjel rendelkezett.

Az űrprogram új területe lett a versenynek. A szovjetek 1957-ben fellőtték az első műholdat (Szputnyik), 1961-ben Gagarin volt az első ember az űrben. Az amerikaiak 1969-ben válaszoltak a holdraszállással.

💡 Érdekesség: A "kölcsönös elrettentés" elve azt jelentette, hogy mindkét fél túl sokat veszíthetett egy háborúban.

Enyhülés és újabb válságok

1953 után Sztálin halálával megkezdődött az enyhülési folyamat. Hruscsov felszámolta a gulag táborokat, elítélte a sztálinizmus bűneit, és békés egymás mellett élést hirdetett.

A berlini fal 1961-ben mégis újabb feszültséget okozott. Túl sokan szöktek át az NDK-ból az NSZK-ba, ezért a keletnémetek falat építettek Berlinbe. Ez lett a hidegháború leglátványosabb szimbóluma.

A kommunista táborban válságok törtek ki: 1953-ban NDK-ban munkásfelkelés, 1956-ban Lengyelországban tüntetések és Magyarországon forradalom. Mindegyiket szovjet fegyverrel vagy nyomásgyakorlással leverték.

A csehszlovákiai prágai tavasz 1968-ban a kommunizmus reformját próbálta meg, de Brezsnyev szovjet vezető hadseregével bevonult az országba.

💡 Tanulság: A Szovjetunió nem tűrte meg, hogy a befolyása alatti országok eltérjenek a hivatalos vonaltól.

A hidegháború vége felé

A helsinki értekezlet 1975-ben fontos enyhülési lépés volt. Mindkét oldal országai részt vettek, és nyilatkozatban rögzítették a határok sérthetetlenségét és az alapvető emberi jogokat.

Ez lehetővé tette nyugati újságok, könyvek terjesztését keleten, ami sokat segített a nyugati világ megismerésében. Az emberek kezdték összehasonlítani az életszínvonalukat.

A vietnami háború újabb "forró pont" volt. A volt francia gyarmat kettéosztva: kommunista Észak-Vietnam szovjet támogatással, Dél-Vietnam amerikai segítséggel. 1975-ben Vietnam kommunista egyesítése következett be.

A Szovjetunió gazdasági problémái egyre súlyosbodtak. A fegyverkezési verseny óriási költségei, a gazdasági versengben való lemaradás vezetett a válsághoz.

💡 Fordulópont: Gorbacsov 1985-ös hatalomra kerülése reformokat hozott: glasznoszty (nyitottság) és peresztrojka (átalakítás).

A nagy változások és a hidegháború vége

1989 lett a nagy változások éve. A berlini fal ledöntése szimbolikusan is befejezte a hidegháborút. Az NDK-ban tömeges tüntetések törtek ki, és a kommunista hatalom megbukott.

Lengyelországban a Szolidaritás szakszervezet már 1980-ban sztrájkolt a függetlenségért. 1989-re parlamentáris demokráciát vezettek be, és II. János Pál pápa is támogatta a változásokat.

1991-ben a Szovjetunió felbomlott részekre. A nemzeti erők (orosz, grúz, litván) fellépése, a reformok és a gazdasági válság együtt vezetett ehhez. A hidegháború nyertese egyértelműen az USA lett.

Közép-Európában mindenütt összeomlott a kommunista rendszer: Csehszlovákia békésen kettévált, Romániában forradalommal végeztek Ceausescu diktátorral, Jugoszlávia polgárháborúban szakadt szét.

A FÁK (Független Államok Közössége) 11 volt szovjet tagállamot fogott össze 1991-ben, de ez már nem volt igazi szuperhatalom.

💡 Végeredmény: A hidegháború vége megnyitotta az utat az egységes Európa kialakulása előtt, aminek kezdetei már a két világháború között megjelentek.