A tavaszi hadjárat és a szabadságharc bukása
A kápolnai vereség (1849. február) után Görgey lett a főparancsnok, és megindult a tavaszi hadjárat. Április során hat nagy csatában verték meg az osztrákokat: Hatvan, Isaszeg, Vác, Komárom és végül Buda visszafoglalása következett.
Az olmützi alkotmányra válaszul a debreceni országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (1849. április 14.) és Magyarország függetlenségét. Kossuth Lajos lett a kormányzó, de a nagyhatalmak nem ismerték el az új államot.
A magyar sikerek miatt I. Ferenc József orosz segítséget kért I. Miklós cártól, aki 200 ezer katonát küldött. A kétfrontos háború túl sok volt: Bem Temesvárnál vereséget szenvedett, Kossuth lemondott, és Görgey augusztus 13-án Világosnál letette a fegyvert az oroszok előtt.
A szabadságharc bukása ellenére óriási eredményeket ért el: megteremtette a modern magyar államiság alapjait és bebizonyította, hogy a magyarság képes önálló nemzeti létre.
Emlékezz erre: A világosi fegyverletétel nem a magyar nemzet kudarca, hanem egy európai léptékű küzdelem végállomása volt, ami a későbbi kiegyezés alapjait rakta le.