1848-49. évi forradalom és szabadságharc
Az egész európai kontinensen forradalmak robbantak ki 1848-ban, amit főleg a drága élelmiszerárak és az ipari válság okozott. Magyarország sem kerülhette el ezt a forradalmi hullámot.
A szabadságharc kialakulása drámai eseményekkel kezdődött. Az osztrák udvar új horvát bánt nevezett ki a magyarok beleegyezése nélkül - Jellasics lett ez a személy. Amikor Ferdinánd király visszavonta az Áprilisi törvényeket, a magyarok nem fogadták el ezt a döntést.
A tényleges háború akkor kezdődött, amikor Jellasics átlépte a Drávát. Kossuth Lajos lett az ország vezetője ebben a kritikus helyzetben. A Pákozdi csata volt a szabadságharc első ütközete, ahol a magyarok sikeresen visszaverték a horvát bánt, aki ezután Bécs felé fordult.
A magyar hadsereg kezdetben gyenge állapotban volt az osztrákokhoz képest. Míg a magyaroknak mindössze 101 200 katonájuk volt, az osztrákok 148 000 fővel rendelkeztek, ráadásul tartalékokkal és megfelelő utánpótlással is.
Fontos tudni: Kossuth új hadsereg felállításába kezdett, nemzetőrséget szervezett és újoncokat toborzott. A hadsereg finanszírozására a híres Kossuth-bankókat bocsátották ki.