A felvilágosodás és politikai eszméi
A felvilágosodás Angliában kezdődött, majd Franciaországon keresztül terjedt el egész Európában. Ez az eszmeáramlat alapvetően megváltoztatta az emberek gondolkodását a társadalomról és a politikáról.
A racionalizmus volt az egyik legfontosabb alapelv - az emberek elkezdték a hittel szemben az észt és a tudományt előnyben részesíteni. Ez hatalmas változást jelentett, mivel addig a vallás és a hagyományok határozták meg az emberek világképét.
Az angol felvilágosodás nagy alakjai közé tartozik John Locke, aki kidolgozta a népszuverenitás elméletét és a társadalmi szerződés koncepcióját. Isaac Newton és Francis Bacon tudományos módszerei szintén forradalmasították a világról való gondolkodást.
Fontos tudni: A felvilágosodás hatására alakultak ki a modern demokráciák alapelvei, mint a hatalommegosztás és az emberi jogok.
A francia felvilágosodás még gyakorlatiasabb volt - Montesquieu megfogalmazta a hatalommegosztás elvét, Voltaire a szabadság és a tolerancia mellett érvelt, míg Rousseau a társadalmi egyenlőség fontosságát hangsúlyozta. Diderot pedig az Enciklopédiával összegyűjtötte és terjesztette ezeket az új eszméket.
A felvilágosodás gondolatai később négy fő politikai irányzatot alakítottak ki. A liberalizmus a szabadságjogokra és a képviseleti demokráciára épül - ide tartozik a szólásszabadság, sajtószabadság és a törvény előtti egyenlőség. A nacionalizmus a nemzeti identitás és a nemzetállam fontosságát hangsúlyozza.
A konzervativizmus viszont a hagyományok, a család, a vallás és a tulajdon megőrzését tartja fontosnak. Végül a marxizmus a társadalmi egyenlőséget és a magántulajdon megszüntetését célozza meg, amely szerint a társadalom két fő osztályra oszlik: a burzsoáziára és a proletariátusra.