Hammurapi törvényoszlopa és az egyiptomi civilizáció alapjai
Hammurapi törvénykönyve az emberiség egyik első írott jogrendszere volt, amelyet maga Samas napisten adott át a királynak egy palotában. Ez a törvénygyűjtemény nem csak büntető jogot tartalmazott, hanem részletesen szabályozta a mindennapi életet is.
A törvények három fő területet öleltek fel: magatartási szabályokat, gazdasági ügyeket és családi viszonyokat. Az igazságszolgáltatás alapelve a talió-elv volt - "szemet szemért, fogat fogért" -, de ez csak a szabad jogállású emberekre vonatkozott.
Különösen érdekes volt az adósságtörlesztés rendszere. Ha valaki nem tudta visszafizetni tartozását, akkor maga vagy családtagja rabszolgaként dolgozhatott a hitelezőnél, amíg le nem dolgozta az adósságot.
💡 Tudtad? A talió-elv még ma is hat a jogrendszerekben - ez volt az első próbálkozás arra, hogy a büntetés arányos legyen a bűncselekménnyel!
Egyiptom egyesítése Kr.e. 2950 körül történt, amikor az alsó és felső Egyiptom egy birodalom alatt egyesült. Ez lett a világ egyik leghosszabb ideig tartó civilizációjának alapja.
Egyiptomi társadalom és építészet
Az egyiptomi gazdálkodás alapja az öntözéses gazdálkodás volt. A Nílus áradásait gát- és csatornarendszerekkel irányították, ami lehetővé tette a sivatagi területek művelését.
A fáraó abszolút hatalommal rendelkezett - őt magát istennek tartották. Helyettese a vezír volt, aki irányította a közigazgatási területeket. Minden terület élén egy kormányzó állt, akinek feladata volt az adók beszedése.
Az egyiptomi építészet csúcspontja a piramisok voltak. Dzsószer fáraó alatt kezdődött ez a hagyomány, később pedig a Középbirodalomban (Kr.e. 1950 körül) Ramszesz alatt érte el tetőpontját.
💡 Érdekes! A piramisokat nemcsak kőből, hanem égetett agyagból is építették, és gyakran díszítették oszlopokkal is.