A Bécsi kongresszus alapjai
Képzeld el, hogy Napóleon bukása után az egész európai térképet újra kellett rajzolni! A Bécsi kongresszus (1814-1815) pontosan ezt tette meg, amikor Európa valamennyi állama összegyűlt, hogy rendezze a napóleoni háborúkat követő káoszt.
A kongresszus vezetője Metternich herceg volt, aki három alapelvre építette fel az új európai rendet. A restauráció azt jelentette, hogy visszatértek az 1792-es állapotokhoz, mintha Napóleon sosem lett volna. A legitimáció a régi dinasztiák hatalmának visszaállítását célozta, míg a szolidaritás ezen uralkodóházak együttműködését biztosította.
Fontos tudnod: A három alapelv - restauráció, legitimáció, szolidaritás - nemcsak a kongresszus alapja volt, hanem a következő évtizedek európai politikájának is!
Ezeknek az elveknek köszönhető a Szent Szövetség létrejötte, ami oroszokat, poroszokat és osztrákokat fogott össze. Később minden európai állam csatlakozott hozzá, kivéve Angliát és a pápát. A szövetség tagjai megfogadták, hogy közösen lépnek fel minden forradalmi megmozdulás ellen.
A területi rendezés során Franciaország visszaszorult az 1792-es határai mögé, Nagy-Britannia megkapta Máltát, Ceylont és a Fokföldet, míg Oroszország megszerezte a "kongresszusi Lengyelországot". Ausztria Velencét, Lombardiát és Genovát kapta, Poroszország pedig növelte befolyását. Megalakult az Egyesült Németalföldi Királyság, és szavatolták Svájc "örökös semlegességét" is.