Nagyhatalmi érdekek és az olasz egység
Ha ma megnézed Európa térképét, természetesnek tűnik, hogy Olaszország és Németország egységes országok. De tudtad, hogy mindössze 150 éve még apró államokra voltak széttagolva?
A 19. század közepén Franciaország III. Napóleon vezetésével újra nagyhatalommá akart válni. Eközben Nagy-Britannia Viktória királynő alatt már fejlett parlamentáris monarchiaként működött, hatalmas gyarmatbirodalmával. A britek fő célja az európai hatalmi egyensúly fenntartása volt.
Ennek legjobb példája a krími háború (1853-1856), amikor az angolok és franciák összefogtak az oroszok ellen. Az 1855-ös szevasztopoli győzelem megmutatta, hogy a nyugati hatalmak képesek együttműködni közös érdekeik védelmében.
Az olasz egység csak a Szárd Királyság vezetésével valósulhatott meg. Cavour miniszterelnök és II. Viktor Emánuel király vezetésével 1859-ben legyőzték az osztrákokat Solferino-nál. Garibaldi pedig meghódította Dél-Itáliát, majd átadta a területeket a királynak.
Fontos tudni: 1861-re már csak Róma és Velence hiányzott az egységes Olaszországból!