Tantárgyak

Knowunity AI

Creator Program

Több

Alkalmazás megnyitása

Tantárgyak

TöriTöri441 megtekintések·Frissítve 2026. aug. 21.·8 oldal

Az Ókor Története Érettségi Jegyzet

V
Vargyai Zsófia@vargyaizsofia

Görögország és Róma civilizációja teljesen megváltoztatta a világot - demokratikus...

1
of 8
Az ókor – 1. oldal

Az athéni demokrácia kialakulása

Athén története egy igazi csodatörténet: hogyan lett egy arisztokrata városállamból a világ első demokráciája. A Kr. e. VIII. századtól kezdve ez a polisz fokozatosan alakult át, és végül létrehozta azt a rendszert, amelyben a közemberek is beleszólhattak a politikába.

Szolón reformjai Kr. e. 594-ben fordulópontot jelentettek. Eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, és létrehozta a 400 fős tanácsot. Bár még mindig a gazdagok irányítottak, már a szegények is részt vehettek a népgyűlésen.

Peiszisztratosz türannisza Kr. e. 560-ban megszakította ezt a fejlődést. Bár korlátozta a politikai jogokat, az arisztokraták földjeit a föld nélkülieknek adta, ami népszerűvé tette a démosz körében.

Fontos: A türannisz nem feltétlenül rossz uralkodást jelent - Peiszisztratosz alatt Athén gazdaságilag virágzott!

Kleiszthenész reformjai Kr. e. 508-ban végleg megalapozták a demokráciát. Attikát háromféle területre osztotta (városi, tengerparti, belső), és 10 phülét hozott létre. Bevezette a cserépszavazást is, amely megakadályozta, hogy bárki visszaállítsa a türanniszt.

2
of 8
Az ókor – 2. oldal

A demokratikus Athén működése

Az athéni demokrácia olyan intézményrendszert épített ki, amely biztosította a polgárok részvételét a döntéshozatalban. A cserépszavazás célja az volt, hogy 10 évre száműzzék azt, aki túl nagy hatalomra tett szert - ezzel akadályozták meg a türannisz visszatérését.

A hivatali rendszer bonyolult, de igazságos volt. Minden phülének volt egy arkhónja, működött az 500 tagú bulé (tanács), és a sztratégoszok vezették a hadsereget. A legfontosabb azonban a népgyűlés volt, ahol minden teljes jogú polgár részt vehetett és szavazhatott.

Periklész demokráciája Kr. e. 444-429 között érte el tetőpontját. Bevezette a napidíjat, így a szegények is részt vehettek a politikai életben anélkül, hogy elveszítették volna a keresetüket. Államépítkezésekkel munkát adott, és Athén gazdasága felvirágzott.

Tudtad? A napidíj bevezetése forradalmi újítás volt - így először a történelemben a szegények is "megengedhették maguknak" a politizálást!

Fontos azonban látni a korlátokat: ez korlátozott demokrácia volt. A nők, idegenek és rabszolgák nem rendelkeztek politikai jogokkal, pedig ők alkották a lakosság többségét.

3
of 8
Az ókor – 3. oldal

Görög építészet és kultúra

A görög építészet három nagy korszakra oszlik: archaikus (Kr. e. 8-6. század), klasszikus (Kr. e. 5-4. század) és hellenisztikus (Kr. e. 4. század végétől). Mindegyik egyedi stílusjegyekkel rendelkezik.

A görög templomok lenyűgöző alkotások voltak. Lépcsőzetes alapzaton álltak, háromszög alakú timpanon díszítette őket, és különböző oszloprendeket alkalmaztak. A dór oszlopok zömökek és egyszerűek, az ión oszlopok karcsúak csigavonal dísszel, a korinthoszi oszlopok pedig növénydíszesek.

A színházak szintén fontosak voltak a görög kultúrában. Szabadtéri, lépcsőzetes nézőtérrel rendelkeztek, ahol a polisz teljes lakossága elfért. Eredetileg Dionüszosz tiszteletére tartott szertartásokból fejlődtek ki, és versenyeket rendeztek a szerzők számára.

Érdekes tény: A görög színházakban csak férfiak léphettek fel színészként - még a női szerepeket is ők játszották!

A görög filozófia is ebben a korban virágzott. Szókratész megállapította az örök értékek létezését, Platón az állandó fogalmakról tanított, Arisztotelész pedig összekapcsolta az anyagi és szellemi világot.

4
of 8
Az ókor – 4. oldal

Római építészet és Nagy Sándor birodalma

A római építészet sokféle hatást egyesített magában: etruszk, görög és hellenisztikus elemeket. A köztársaságkor (Kr. e. 5-1. század) még görög hatásokat mutat, de a császárkor (Kr. e. 1. - Kr. u. 5. század) már egyedülálló újításokkal jelenik meg.

A rómaiak forradalmi építészeti megoldásokat vezettek be: boltívet, dongaboltozatot, keresztboltozatot és kupolát. Többszintes épületeket emeltek, és mozaikdíszítést alkalmaztak. Híres építményeik közé tartozik a Pantheon, a Colosseum, és a sok vízvezeték és út.

Nagy Sándor (Alexandrosz) Kr. e. 336-323 között a Dunától az Indusig terjedő birodalmat hozott létre. Legyőzte a Perzsa Birodalmat, és fontos kereskedelmi pontokon Alexandria nevű városokat alapított. Halála után ugyan szétesett a birodalom, de a görög és keleti kultúra keveredése létrehozta a hellenizmust.

Érdekesség: Nagy Sándor birodalma mindössze 13 év alatt jött létre, de kulturális hatása évszázadokig tartott!

A hellenisztikus kor a természettudományok és technika jelentős fejlődését hozta. Ez az időszak alapozta meg azt a tudományos gondolkodást, amely később a római világban is tovább élt.

5
of 8
Az ókor – 5. oldal

A zsidó monoteizmus kialakulása

A zsidó vallás egyedülálló jelenség volt az ókori világban: egyetlen istent, Jahvét tisztelték, amikor körülöttük mindenki sok istenben hitt. Kánaán földjén Kr. e. XIII. században 12 zsidó törzs kötött szövetséget, és hitték, hogy ők Jahve kiválasztott népe.

Dávid és Salamon királyok idején (Kr. e. 10. század) Izrael élte fénykorát. A főváros és vallási központ Jeruzsálem lett, ahol felépült a híres templom. Salamon halála után azonban az ország két részre szakadt: Izrael és Júdai Királyság lett belőle.

A próféták fontos szerepet játszottak a vallás fejlődésében. Kr. e. 8. században léptek fel, hogy helyreállítsák Jahve kultuszát. Ostorozták a nép kifosztását és az idegen istenektől való elfordulást. A prófétai mozgalom átalakította az istenképet: Jahvét a világmindenség egyetlen és mindenható istenének tekintették.

Fontos fordulat: A próféták hirdették egy igazságos és békés kor eljövetelét, amelyet a Messiás (Isten küldötte) fog elhozni!

A babiloni fogság Kr. e. 6. században megrázta a zsidóságot, de a perzsák megengedték a visszatelepülést. Újjáépült a jeruzsálemi templom, amely a Jahve kultusz központja lett.

6
of 8
Az ókor – 6. oldal

Zsidó vallási élet és hagyományok

A zsidó vallás szigorú szabályrendszert épített ki, amely mind a mai napig meghatározza a zsidó közösségek életét. Jahvét tilos ábrázolni vagy nevét kimondani, helyette helyettesítő neveket használnak.

A sabbat minden hetedik napon Isten napja, amikor csak vallási feladatokat lehet végezni: bibliaolvasást és a nép történetének felidézését. Az étkezési szabályok is fontosak: tilos a disznóhús és a nem szabályosan megölt állatok húsának fogyasztása.

A Jeruzsálemi Templom papjai őrizték a vallás legfontosabb szimbolikus tárgyait: a szövetséget jelképező frigyládát, a menórát (hétágú lámpás), és a Tóra-tekercseket. Ezek mind a mai napig a zsidó vallás alapvető jelképei.

Tragikus fordulat: A Kr. u. 66-70-es zsidó háború a Templom lerombolásával és a zsidóság szétszóratásával végződött.

A diaszpóra (szétszóródás) Kr. e. VI. században kezdődött, és sok zsidó közösség jött létre a hellenisztikus világban. A legnagyobb közöttük Alexandria volt. A Templom lerombolása után a rabbik (tanítók) vették át a papok helyét, és zsinagógákban gyűltek össze imára.

7
of 8
Az ókor – 7. oldal

A kereszténység megszületése

Palesztina messiásváró légkörében született meg a kereszténység. Különféle vallási mozgalmak működtek: szadduceusok (arisztokrata főpapok), farizeusok (szigorú törvénytartók), és esszénusok (szerzetesi közösségek).

Názáreti Jézus történeti személy volt, aki a Kr. u. 1. század első felében élt és tanított. Az evangéliumok szerint csodákat tett, 12 apostollal alkotta az első keresztény közösséget. A zsidó főpapság kényelmetlennek érezte tanításait, ezért Pontius Pilátus római helytartó keresztre feszíttette.

Jézus tanítása forradalmi volt a maga korában. Legfontosabb parancsa az Isten és embertársak iránti szeretet volt. Hangsúlyozta a megbocsátást, és azt ígérte, hogy az erkölcsi jóság jutalma a túlvilági örök élet. Különösen fontos volt, hogy az Úr előtt minden ember egyenlő.

Revolucionális gondolat: Jézus tanítása szerint Isten minden embert egyformán szeret - ez teljesen új volt a társadalmi ranglétrákhoz szokott ókori világban!

A keresztény tanítás szent könyve a Biblia, amelynek Újszövetség része tartalmazza Jézus tanításait. A négy evangélium, az Apostolok cselekedetei, és az apostoli levelek adnak útmutatást a keresztény közösségeknek.

8
of 8
Az ókor – 8. oldal

Azt hittük, soha nem fogod megkérdezni...

MI Társunk egy diákközpontú MI eszköz, amely többet nyújt puszta válaszoknál. Millió Knowunity erőforrásra épülve releváns információkat, személyre szabott tanulási terveket, kvízeket és tartalmat biztosít közvetlenül a chatben, alkalmazkodva az egyéni tanulási utadhoz.

Az appot letöltheted a Google Play Store-ból és az Apple App Store-ból.

Pontosan! Élvezd az ingyenes hozzáférést a tanulási tartalmakhoz, kapcsolódj diáktársaiddal, és kapj azonnali segítséget – mind a kezed ügyében.

Legnépszerűbb tananyagok Töri tantárgyból

9

Legnépszerűbb tananyagok

9

A diákok imádnak minket — és téged is fognak.

4.6/5App Store
4.7/5Google Play

Az alkalmazás nagyon könnyen használható és jól megtervezett. Mindent megtaláltam, amit eddig kerestem, és sokat tudtam tanulni a prezentációkból! Biztosan használni fogom az alkalmazást egy osztályfeladathoz! És persze inspirációként is nagyszerűen segít.

Stefan SiOS felhasználó

Ez az alkalmazás tényleg nagyszerű. Olyan sok tanulási jegyzet és segítség van benne [...]. Például a francia a problémás tantárgyam, és az alkalmazásban olyan sok segítség lehetőség van. Ennek az alkalmazásnak köszönhetően javult a franciám. Mindenkinek ajánlanám.

Samantha KlichAndroid felhasználó

Hű, tényleg lenyűgözött. Csak úgy kipróbáltam az alkalmazást, mert sokszor láttam reklámozva, és teljesen megdöbbentett. Ez az alkalmazás AZ A SEGÍTSÉG, amire az iskolában szükséged van, és mindenekelőtt olyan sok mindent kínál, mint például gyakorlatokat és összefoglalókat, amik nekem személyesen NAGYON hasznosak voltak.

AnnaiOS felhasználó

TöriTöri441 megtekintések·Frissítve 2026. aug. 21.·8 oldal

Az Ókor Története Érettségi Jegyzet

V
Vargyai Zsófia@vargyaizsofia

Görögország és Róma civilizációja teljesen megváltoztatta a világot - demokratikus rendszerek, lenyűgöző építészet és vallási forradalmak révén. Ezek a kultúrák alapították le azt a gondolkodásmódot és társadalmi berendezkedést, ami még ma is hat ránk.

1
of 8
Az ókor – 1. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Az athéni demokrácia kialakulása

Athén története egy igazi csodatörténet: hogyan lett egy arisztokrata városállamból a világ első demokráciája. A Kr. e. VIII. századtól kezdve ez a polisz fokozatosan alakult át, és végül létrehozta azt a rendszert, amelyben a közemberek is beleszólhattak a politikába.

Szolón reformjai Kr. e. 594-ben fordulópontot jelentettek. Eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, és létrehozta a 400 fős tanácsot. Bár még mindig a gazdagok irányítottak, már a szegények is részt vehettek a népgyűlésen.

Peiszisztratosz türannisza Kr. e. 560-ban megszakította ezt a fejlődést. Bár korlátozta a politikai jogokat, az arisztokraták földjeit a föld nélkülieknek adta, ami népszerűvé tette a démosz körében.

Fontos: A türannisz nem feltétlenül rossz uralkodást jelent - Peiszisztratosz alatt Athén gazdaságilag virágzott!

Kleiszthenész reformjai Kr. e. 508-ban végleg megalapozták a demokráciát. Attikát háromféle területre osztotta (városi, tengerparti, belső), és 10 phülét hozott létre. Bevezette a cserépszavazást is, amely megakadályozta, hogy bárki visszaállítsa a türanniszt.

2
of 8
Az ókor – 2. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

A demokratikus Athén működése

Az athéni demokrácia olyan intézményrendszert épített ki, amely biztosította a polgárok részvételét a döntéshozatalban. A cserépszavazás célja az volt, hogy 10 évre száműzzék azt, aki túl nagy hatalomra tett szert - ezzel akadályozták meg a türannisz visszatérését.

A hivatali rendszer bonyolult, de igazságos volt. Minden phülének volt egy arkhónja, működött az 500 tagú bulé (tanács), és a sztratégoszok vezették a hadsereget. A legfontosabb azonban a népgyűlés volt, ahol minden teljes jogú polgár részt vehetett és szavazhatott.

Periklész demokráciája Kr. e. 444-429 között érte el tetőpontját. Bevezette a napidíjat, így a szegények is részt vehettek a politikai életben anélkül, hogy elveszítették volna a keresetüket. Államépítkezésekkel munkát adott, és Athén gazdasága felvirágzott.

Tudtad? A napidíj bevezetése forradalmi újítás volt - így először a történelemben a szegények is "megengedhették maguknak" a politizálást!

Fontos azonban látni a korlátokat: ez korlátozott demokrácia volt. A nők, idegenek és rabszolgák nem rendelkeztek politikai jogokkal, pedig ők alkották a lakosság többségét.

3
of 8
Az ókor – 3. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Görög építészet és kultúra

A görög építészet három nagy korszakra oszlik: archaikus (Kr. e. 8-6. század), klasszikus (Kr. e. 5-4. század) és hellenisztikus (Kr. e. 4. század végétől). Mindegyik egyedi stílusjegyekkel rendelkezik.

A görög templomok lenyűgöző alkotások voltak. Lépcsőzetes alapzaton álltak, háromszög alakú timpanon díszítette őket, és különböző oszloprendeket alkalmaztak. A dór oszlopok zömökek és egyszerűek, az ión oszlopok karcsúak csigavonal dísszel, a korinthoszi oszlopok pedig növénydíszesek.

A színházak szintén fontosak voltak a görög kultúrában. Szabadtéri, lépcsőzetes nézőtérrel rendelkeztek, ahol a polisz teljes lakossága elfért. Eredetileg Dionüszosz tiszteletére tartott szertartásokból fejlődtek ki, és versenyeket rendeztek a szerzők számára.

Érdekes tény: A görög színházakban csak férfiak léphettek fel színészként - még a női szerepeket is ők játszották!

A görög filozófia is ebben a korban virágzott. Szókratész megállapította az örök értékek létezését, Platón az állandó fogalmakról tanított, Arisztotelész pedig összekapcsolta az anyagi és szellemi világot.

4
of 8
Az ókor – 4. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Római építészet és Nagy Sándor birodalma

A római építészet sokféle hatást egyesített magában: etruszk, görög és hellenisztikus elemeket. A köztársaságkor (Kr. e. 5-1. század) még görög hatásokat mutat, de a császárkor (Kr. e. 1. - Kr. u. 5. század) már egyedülálló újításokkal jelenik meg.

A rómaiak forradalmi építészeti megoldásokat vezettek be: boltívet, dongaboltozatot, keresztboltozatot és kupolát. Többszintes épületeket emeltek, és mozaikdíszítést alkalmaztak. Híres építményeik közé tartozik a Pantheon, a Colosseum, és a sok vízvezeték és út.

Nagy Sándor (Alexandrosz) Kr. e. 336-323 között a Dunától az Indusig terjedő birodalmat hozott létre. Legyőzte a Perzsa Birodalmat, és fontos kereskedelmi pontokon Alexandria nevű városokat alapított. Halála után ugyan szétesett a birodalom, de a görög és keleti kultúra keveredése létrehozta a hellenizmust.

Érdekesség: Nagy Sándor birodalma mindössze 13 év alatt jött létre, de kulturális hatása évszázadokig tartott!

A hellenisztikus kor a természettudományok és technika jelentős fejlődését hozta. Ez az időszak alapozta meg azt a tudományos gondolkodást, amely később a római világban is tovább élt.

5
of 8
Az ókor – 5. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

A zsidó monoteizmus kialakulása

A zsidó vallás egyedülálló jelenség volt az ókori világban: egyetlen istent, Jahvét tisztelték, amikor körülöttük mindenki sok istenben hitt. Kánaán földjén Kr. e. XIII. században 12 zsidó törzs kötött szövetséget, és hitték, hogy ők Jahve kiválasztott népe.

Dávid és Salamon királyok idején (Kr. e. 10. század) Izrael élte fénykorát. A főváros és vallási központ Jeruzsálem lett, ahol felépült a híres templom. Salamon halála után azonban az ország két részre szakadt: Izrael és Júdai Királyság lett belőle.

A próféták fontos szerepet játszottak a vallás fejlődésében. Kr. e. 8. században léptek fel, hogy helyreállítsák Jahve kultuszát. Ostorozták a nép kifosztását és az idegen istenektől való elfordulást. A prófétai mozgalom átalakította az istenképet: Jahvét a világmindenség egyetlen és mindenható istenének tekintették.

Fontos fordulat: A próféták hirdették egy igazságos és békés kor eljövetelét, amelyet a Messiás (Isten küldötte) fog elhozni!

A babiloni fogság Kr. e. 6. században megrázta a zsidóságot, de a perzsák megengedték a visszatelepülést. Újjáépült a jeruzsálemi templom, amely a Jahve kultusz központja lett.

6
of 8
Az ókor – 6. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Zsidó vallási élet és hagyományok

A zsidó vallás szigorú szabályrendszert épített ki, amely mind a mai napig meghatározza a zsidó közösségek életét. Jahvét tilos ábrázolni vagy nevét kimondani, helyette helyettesítő neveket használnak.

A sabbat minden hetedik napon Isten napja, amikor csak vallási feladatokat lehet végezni: bibliaolvasást és a nép történetének felidézését. Az étkezési szabályok is fontosak: tilos a disznóhús és a nem szabályosan megölt állatok húsának fogyasztása.

A Jeruzsálemi Templom papjai őrizték a vallás legfontosabb szimbolikus tárgyait: a szövetséget jelképező frigyládát, a menórát (hétágú lámpás), és a Tóra-tekercseket. Ezek mind a mai napig a zsidó vallás alapvető jelképei.

Tragikus fordulat: A Kr. u. 66-70-es zsidó háború a Templom lerombolásával és a zsidóság szétszóratásával végződött.

A diaszpóra (szétszóródás) Kr. e. VI. században kezdődött, és sok zsidó közösség jött létre a hellenisztikus világban. A legnagyobb közöttük Alexandria volt. A Templom lerombolása után a rabbik (tanítók) vették át a papok helyét, és zsinagógákban gyűltek össze imára.

7
of 8
Az ókor – 7. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

A kereszténység megszületése

Palesztina messiásváró légkörében született meg a kereszténység. Különféle vallási mozgalmak működtek: szadduceusok (arisztokrata főpapok), farizeusok (szigorú törvénytartók), és esszénusok (szerzetesi közösségek).

Názáreti Jézus történeti személy volt, aki a Kr. u. 1. század első felében élt és tanított. Az evangéliumok szerint csodákat tett, 12 apostollal alkotta az első keresztény közösséget. A zsidó főpapság kényelmetlennek érezte tanításait, ezért Pontius Pilátus római helytartó keresztre feszíttette.

Jézus tanítása forradalmi volt a maga korában. Legfontosabb parancsa az Isten és embertársak iránti szeretet volt. Hangsúlyozta a megbocsátást, és azt ígérte, hogy az erkölcsi jóság jutalma a túlvilági örök élet. Különösen fontos volt, hogy az Úr előtt minden ember egyenlő.

Revolucionális gondolat: Jézus tanítása szerint Isten minden embert egyformán szeret - ez teljesen új volt a társadalmi ranglétrákhoz szokott ókori világban!

A keresztény tanítás szent könyve a Biblia, amelynek Újszövetség része tartalmazza Jézus tanításait. A négy evangélium, az Apostolok cselekedetei, és az apostoli levelek adnak útmutatást a keresztény közösségeknek.

8
of 8
Az ókor – 8. oldal

Regisztrálj, hogy lásd a tartalmat. Teljesen ingyenes!

  • Hozzáférés minden dokumentumhoz
  • Javítsd a jegyeidet
  • Csatlakozz diákok millióihoz

A regisztrációval elfogadod a Felhasználási Feltételeket és az Adatvédelmi Szabályzatot

Azt hittük, soha nem fogod megkérdezni...

MI Társunk egy diákközpontú MI eszköz, amely többet nyújt puszta válaszoknál. Millió Knowunity erőforrásra épülve releváns információkat, személyre szabott tanulási terveket, kvízeket és tartalmat biztosít közvetlenül a chatben, alkalmazkodva az egyéni tanulási utadhoz.

Az appot letöltheted a Google Play Store-ból és az Apple App Store-ból.

Pontosan! Élvezd az ingyenes hozzáférést a tanulási tartalmakhoz, kapcsolódj diáktársaiddal, és kapj azonnali segítséget – mind a kezed ügyében.

Legnépszerűbb tananyagok Töri tantárgyból

9

Legnépszerűbb tananyagok

9

A diákok imádnak minket — és téged is fognak.

4.6/5App Store
4.7/5Google Play

Az alkalmazás nagyon könnyen használható és jól megtervezett. Mindent megtaláltam, amit eddig kerestem, és sokat tudtam tanulni a prezentációkból! Biztosan használni fogom az alkalmazást egy osztályfeladathoz! És persze inspirációként is nagyszerűen segít.

Stefan SiOS felhasználó

Ez az alkalmazás tényleg nagyszerű. Olyan sok tanulási jegyzet és segítség van benne [...]. Például a francia a problémás tantárgyam, és az alkalmazásban olyan sok segítség lehetőség van. Ennek az alkalmazásnak köszönhetően javult a franciám. Mindenkinek ajánlanám.

Samantha KlichAndroid felhasználó

Hű, tényleg lenyűgözött. Csak úgy kipróbáltam az alkalmazást, mert sokszor láttam reklámozva, és teljesen megdöbbentett. Ez az alkalmazás AZ A SEGÍTSÉG, amire az iskolában szükséged van, és mindenekelőtt olyan sok mindent kínál, mint például gyakorlatokat és összefoglalókat, amik nekem személyesen NAGYON hasznosak voltak.

AnnaiOS felhasználó