Közlekedési forradalom és társadalmi változások
A gépek önmagukban nem voltak elégek - kellett valami, amivel az árukat el lehet szállítani és az új piacokat be lehet kapcsolni a gazdaságba. Ezért jött létre a "közlekedési forradalom".
Először csatornákat építettek, aztán jött a gőzhajó (1807) és a gőzmozdony (1825). A vasútépítés olyan lendületet adott a gazdaságnak, hogy ez lett a húzóágazat - főleg a nehézipar (bányászat, vaskohászat) profitált belőle.
Közben elindult a demográfiai robbanás is. A népesség hirtelen megnőtt, mert javult az élelmezés és az orvostudomány, de később csökkent a születések száma is. Thomas Robert Malthus szerint ez probléma lesz, mert a népesség gyorsabban nő, mint a termelés.
Az urbanizáció következtében tömegek költöztek vidékről a városokba, mint Manchester. Ez eleinte katasztrofális körülményekhez vezetett: lakáshiány, zsúfoltság, bűnözés. Az infrastruktúra fejlesztése időbe telt, így kialakult a tömeges elnyomorodás.
Fontos: A városszerkezet is megváltozott - külön negyedek alakultak ki kereskedelmi, ipari és lakócélokra.