Az első világháború és következményei Magyarországon (1914-1920)

Képzeld el, hogy hat év alatt az országod teljesen megváltozik - ez történt Magyarországgal az első világháború idején. Ez az időszak meghatározta a következő évtizedek történelmét, és még ma is érezzük a hatásait.

Ebben a témakörben megtanulod, hogy miként alakult át Magyarország egy háború és több forradalom következtében. Megérted, hogyan került hatalomra a Tanácsköztársaság, mi történt a polgárháborús időszakban, és miért olyan fontos a trianoni békeszerződés.

A társadalmi és gazdasági változások olyan mélyek voltak, hogy teljesen új Magyarország alakult ki 1920-ra. Ezek az események pedig kulcsot adnak a 20. század magyar történelmének megértéséhez.

Jegyezd meg: Ez a hat év (1914-1920) három különböző politikai rendszert hozott Magyarországra: monarchiát, kommunista diktatúrát és kormányzóságot.

Magyarország az első világháborúban

Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása 1914-ben elindította azt a lavinaválást, ami teljesen megváltoztatta Magyarországot. Az Osztrák-Magyar Monarchia részeként országunk automatikusan belépett a háborúba, és az emberek lelkesen támogatták - azt hitték, karácsonyra hazajönnek a fiúk.

A háború azonban egészen másként alakult. A gazdaság teljesen a háborús termelésre állt át, ami azt jelentette, hogy a civilek egyre kevesebb élelmiszert kaptak. 1917-re Budapesten már kenyérjegyre lehetett csak kenyeret venni, és az emberek órákig álltak sorban egy darab kenyérért.

A társadalom gyökeresen megváltozott: a férfiak tömegesen vonultak katonának, így a nők kénytelenek voltak átvenni a férfiak munkáját. Ez hatalmas változás volt akkoriban! A mezőgazdaságban és az iparban is munkaerőhiány alakult ki.

1918-ra nyilvánvaló lett, hogy veszítünk. A katonák dezertáltak, a lakosság elégedetlen volt, és egyre erősödtek a forradalmi hangulatok.

Érdekesség: A nők tömeges munkába állása az első világháború alatt alapozta meg a női egyenjogúság későbbi követeléseit.

Az őszirózsás forradalom és Károlyi Mihály

1918 októberében kitört az őszirózsás forradalom - a nevét onnan kapta, hogy az emberek őszirózsákat tűztek a ruhájukra, jelezve a támogatásukat. Károlyi Mihály gróf vezetésével október 31-én kikiáltották a Magyar Népköztársaságot.

Károlyi demokratikus változásokat akart: megszüntette a cenzúrát, bevezette az általános és titkos választójogot, és földreformot ígért. Ezek korszerű, progresszív intézkedések voltak akkoriban.

A kormány azonban súlyos problémákkal küzdött. Az antant hatalmak $Franciaország, Nagy-Britannia, USA$ nem ismerték el Magyarország függetlenségét, és folyamatosan foglalták el a területeket. A gazdasági helyzet katasztrofális volt.

1919 márciusában Károlyi lemondott, mert nem tudta megoldani az ország problémáit. Ekkor került hatalomra a kommunisták és szociáldemokraták koalíciója.

Fontos: Az antant hatalmak azok az országok voltak, amelyek a németek ellen harcoltak az első világháborúban.

A Tanácsköztársaság korszaka (1919)

Kun Béla vezetésével 1919. március 21-én kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot, amely 133 napig tartott. Ez a szovjet-orosz modell szerint működő kommunista diktatúra volt, amely radikális változásokat hajtott végre.

Államosították a nagyobb vállalatokat, bankokat és földeket. Bevezették a munkásőrséget és a vörös terrort - ez utóbbi azt jelentette, hogy erőszakkal hallgattatták el az ellenfeleiket. Sok embert börtönöztek be vagy végeztek ki politikai meggyőződése miatt.

Pozitív változások is voltak: ingyenessé tették az oktatást és egészségügyet, hirdették a nők egyenjogúságát, és új munkatörvényeket alkottak. Szegeden például elkobozták a gazdagabb polgárok házait, és munkáscsaládoknak adták.

Kun Béla a szovjet segítségre számított, de ez elmaradt. 1919 nyarán a román hadsereg elfoglalta Budapestet, és augusztus 1-jén megbukott a kommunista kormány.

Figyelem: A vörös terror a kommunisták által alkalmazott erőszakos módszereket jelentette az ellenfelek ellen.

A fehér terror és Horthy hatalomra kerülése

A Tanácsköztársaság bukása után káosz uralkodott Magyarországon. Horthy Miklós a Nemzeti Hadsereg élén vonult be Budapestre 1919 novemberében, és a 'fehér' oldal győzött a kommunista 'vörös' oldal felett.

Horthy csapatai brutális bosszút álltak a kommunistákon és támogatóikon - ezt nevezik fehér terrornak. Több ezer embert öltek meg, és még többen kénytelenek voltak külföldre menekülni. A terror különösen súlyosan érintette a zsidó lakosságot.

Szegeden és Kecskeméten különösen kegyetlen volt a megtorlás. A helyi tisztek listákat készítettek a kommunista szimpatizánsokról, és sokakat kivégeztek vagy bebörtönöztek.

1920-ra Horthy Miklós lett Magyarország kormányzója. Bár formálisan királyság maradt az ország, a király nem térhetett vissza, így Horthy kormányzóként irányította Magyarországot a következő évtizedekben.

Tudnivaló: A fehér terror a jobboldali erők által alkalmazott megtorlás volt a baloldali politikai erőkkel szemben.

A trianoni békeszerződés katasztrófája

1920. június 4-én írták alá a trianoni békeszerződést, amely hivatalosan lezárta az első világháborút Magyarország számára. Ez a szerződés katasztrofális következményekkel járt - Magyarország elvesztette területének kétharmadát.

A történelmi Magyarország 325 000 km²-es területéből csak 93 000 km² maradt. A lakosság száma 21 millióról 7,6 millióra csökkent. Erdély Romániához, Felvidék Csehszlovákiához, Délvidék Jugoszláviához került.

Ezek a területi változások azt jelentették, hogy több millió magyar került kisebbségi helyzetbe a szomszédos országokban. A gazdasági következmények is súlyosak voltak: Magyarország elvesztette nyersanyaglelőhelyeit és ipari központjait.

A revíziós politika, vagyis a területek visszaszerzésére irányuló törekvések évtizedekig meghatározták a magyar külpolitikát. A nemzeti jelmondat ez lett: "Nem, nem, soha!"

Emlékezz: A trianon utáni Magyarország csak harmada volt a történelmi országnak - ez a trauma évtizedekig hatott.

Hosszú távú hatások és következmények

Az 1914-1920 közötti időszak alapvetően megváltoztatta Magyarországot. Az első világháború, a forradalmak és a békeszerződés együttesen olyan mély nyomokat hagytak, amelyek évtizedekig meghatározták az ország fejlődését.

A társadalmi változások is jelentősek voltak: a régi arisztokrácia hatalma meggyengült, új társadalmi rétegek emelkedtek fel, és a nők szerepe is megváltozott. A demokratikus intézmények kialakulása és a társadalmi modernizáció ebben az időben kezdődött el.

A gazdasági nehézségek évtizedekig tartottak, az országnak teljesen újjá kellett építenie gazdaságát. Ez lassú és fájdalmas folyamat volt, amely a következő generációkat is érintette.

Ma is láthatjuk ennek az időszaknak a hatásait: a határon túli magyarok kérdése, a nemzeti identitás és a történelmi emlékezet mind gyökereit ebben az időszakban találják.

Gondolkodj el: Ez a hat év három különböző politikai rendszert hozott - monarchia, kommunista diktatúra, kormányzóság. Melyik változás volt a legnagyobb?