A háború kibontakozása és a frontok
"Mire a falevelek lehullanak, győztes katonáink itthon lesznek" - mondta II. Vilmos német császár. Hát, tévedett! A németek Schlieffen-terve szerint villámháborút terveztek, de minden másképp alakult.
A nyugati fronton a németek elakadtak a franciáknál Párizs előtt a Marne-i csatában. Közben az oroszok váratlanul gyorsan támadtak északkeleten. Így alakult ki az, amitől a németek a legjobban féltek: a kétfrontos háború.
Az állóháború réme: a frontok alig mozogtak, néha csak 100 métereket. A verduni "vérszivattyú" 1916-ban milliós áldozatokat követelt. A keleti fronton Galíciában rengeteg magyar katona halt meg, de sikerült feltartóztatni az "orosz gőzhengert".
Ez már nem katonák háborúja volt, hanem tömegháború: a hátország is részt vett, a gazdaság a háború szolgálatába állt. Munkaerőhiány, csökkenő életszínvonal - mindenki megsínylette.
Tudnivaló: 1915-ben a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak nagy sikert értek el az oroszok ellen.