A gazdasági csoda: nemesfémbányászat és új pénzrendszer
Károly Róbert legzseniálisabb húzása a nemesfémbányászat megreformálása volt. Először bevezeti a nemesfém monopóliumot - csak ő kereskedhet arannyal és ezüsttel. A nagybirtokosok földjén lévő bányákat kötelező volt bejelenteni, cserébe máshol kaptak földet.
Ez eleinte nem működött, mert a földesurak eltitkolták a bányákat. Károly ezért megváltoztatta a stratégiát: megszünteti a birtokcserét, és a bányabér harmadát (urbura) átadja a földesúrnak. Hirtelen mindenki érdekelt lett a bányászatban!
Az eredmény lenyűgöző: Magyarország lett Európa első számú aranytermelője és második számú ezüsttermelője. Károly értékálló forintot veretett, ami stabil alapot adott a gazdaságnak.
Tudtad? Az Anjou-kori forint olyan jó minőségű volt, hogy egész Európában elfogadták fizetőeszközként!
A fellendülés városfejlődést is hozott: mezővárosok, szabad királyi városok és bányavárosok épültek. Az 1335-ös visegrádi királytalálkozón Károly már európai szinten egyeztetett a kereskedelmi útvonalakról.