A forradalom előzményei és okai

Képzeld el, hogy minden döntést más hoz helyetted - ez volt a helyzet Magyarországon 1948 után. Rákosi Mátyás és az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) teljes diktatúrát épített ki, és minden területen a szovjet modellt másolták.

A kommunista vezetés brutális módszereket használt céljai eléréséhez. Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) terrort alkalmazott: több százezer ember ellen indítottak eljárást, tízezreket börtönöztek be. Még a párton belül is tisztogatások zajlottak - Rajk László belügyminiszter is áldozat lett.

1953-ban Sztálin halála után változások kezdődtek. Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki "új szakasz" politikát hirdetett: amnesztiát adott politikai foglyoknak, visszafogta a terror mértékét. Ez azonban 1955-ben véget ért, Nagy Imrét eltávolították.

1956 februárjában Hruscsov nyíltan beszélt a sztálini diktatúra bűneiről a szovjet pártkongresszuson. Magyarországon megalakult a Petőfi Kör, ahol értelmiségiek kemény kritikákat fogalmaztak meg a rendszerrel szemben.

Fontos tudni: Rajk László 1956-os újratemetése már néma tüntetés volt a diktatúra ellen - ez mutatta, hogy nő a feszültség az országban.

A forradalom kitörése

Október közepén létrejött a MEFESZ (Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége), amely nyíltan független akart lenni a kommunista párttól. Ez volt az első lépés a nyílt szembenállás felé.

Október 22-én a műegyetemisták megfogalmazták híres 16 pontjukat. Ezekben követelték a nemzeti önállóságot, a szovjet hadsereg kivonulását, demokratikus választásokat és Nagy Imre visszatérését. Másnapra békés tüntetést szerveztek.

Október 23-án a Petőfi-szobornál kezdődött a tüntetés. Megjelent a forradalom jelképe: a lyukas zászló, amelyből kivágták a szovjet mintájú címert. A tüntetők a Parlamenthez vonultak, de Nagy Imre beszéde csalódást okozott.

Ugyanezen a napon a Rádiónál kitörtek az első összecsapások, amikor megtagadták a 16 pont felolvasását. A Sztálin-szobor ledöntése szimbolikus esemény lett - ezzel bukott meg a diktatúra jelképe.

Figyelj erre: Gerő Ernő "ellenforradalomnak" nevezte az eseményeket, de másnap már kénytelen volt kinevezni Nagy Imrét miniszterelnöknek.

A forradalom főbb eseményei

Október 24-25-én a főváros több pontján zajlottak fegyveres harcok a szovjet csapatokkal. Fiatalok küzdöttek egyszerű eszközökkel - Molotov-koktélokkal és zsákmányolt fegyverekkel. A Kossuth-téri sortűz október 25-én még több áldozatot követelt.

Október 28. lett a fordulat napja. Nagy Imre tűzszünetet hirdetett, és végre forradalomnak nevezte az eseményeket. Bejelentette az ÁVH feloszlatását és a szovjet csapatok kivonulásáról kezdődő tárgyalásokat.

A következő napokban valódi változások történtek. Szabadon engedték a politikai foglyokat, köztük Mindszenty József esztergomi érseket is. Feloszlatták a Népfrontot, visszaállt a többpártrendszer.

Kádár János vezetésével megalakult az MSZMP az MDP helyett, amely szakítást hirdetett a Rákosi-politikával. Helyi szinten forradalmi bizottságok és munkástanácsok alakultak.

November elejére úgy tűnt, hogy demokratikus átalakulás indul az országban. Hruscsov azonban tudta: nem engedheti meg, hogy Magyarország példája más szocialista országokra is hatással legyen.

Kulcsfontosságú: A szuezi válság miatt az USA figyelme máshová terelődött, így a Szovjetunió szabad kezet kapott a magyar ügy "rendezésére".

A forradalom leverése

A nemzetközi helyzet kedvezett a szovjeteknek. Míg a szuezi válság miatt a világfigyelem Egyiptomra irányult, Moszkvában már október 31-én döntés született a magyar forradalom fegyveres felszámolásáról.

November 1-jén Nagy Imre kormánya kétségbeesett lépést tett: kilépett a Varsói Szerződésből és kinyilvánította Magyarország semlegességét. Az ENSZ-hez is fordultak segítségért, de a szuezi válság miatt nem kaptak támogatást.

Kádár János eközben eltűnt - titokban Moszkvába vitték. Itt tájékoztatták a készülő támadásról, és megkérték, hogy Nagy Imre helyett vállalja a kormányzást. Kádár elárulta a forradalmat.

November 3-án még folytak a tárgyalások a szovjet csapatok kivonulásáról Maléter Pál hadügyminiszterrel. November 4-én hajnalban azonban letartóztatták Malétert, és megkezdődött a szovjet intervenció.

Hajnali 4 órakor indult a támadás Budapest ellen. Nagy Imre utolsó rádióbeszédében közölte a világgal: "a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar demokratikus kormányt."

Emlékezz erre: A forradalom leverése a Forgószél hadművelet kódnévvel zajlott, és mindössze 13 napig tartó szabadság után ért véget a magyar függetlenségi kísérlet.