Az athéni demokrácia működése és bukása
Az athéni demokrácia alapja a népgyűlés (ekklészia) volt, ahol minden 20 évet betöltött férfi polgár részt vehetett. Itt hozták a törvényeket, választották a tisztviselőket, és döntöttek a háborúról vagy békéről.
A rendszer legérdekesebb eleme a cserépszavazás (osztrakiszmosz) volt, amivel 10 évre száműzhették a túl hatalmasnak ítélt politikusokat. Az Ötszázak tanácsa készítette elő a törvényeket, míg a 10 sztratégosz vezette a hadsereget - közülük Periklész 15 éven át irányította Athént a fénykorszakban.
Fontos azonban tudni, hogy ez a demokrácia korlátozott volt: a rabszolgák, nők és metoikoszok (idegenek) ki voltak zárva a politikai életből. Athén ráadásul kizsákmányolta szövetségeseit is, akik kénytelenek voltak adót fizetni.
A rendszer végül i.e. IV. században bukott meg a Spártával vívott háborúk és a növekvő vagyoni különbségek miatt. A makedón hódítás véget vetett a görög demokráciának.
Emlékezz! Periklész bevezette a napidíjak rendszerét, így a szegények is vállalhattak közhivatalokat - ez volt az első "szociális támogatás" a politikában.