Németország a világháború után és a válság hatása

Az első világháború után Németország súlyos gazdasági nehézségekkel küzdött. A jóvátételi kifizetések és a gazdasági kimerülés miatt az ország fizetésképtelenné vált, de az amerikai Dawes-terv $1924-1925$ segítségével sikerült stabilizálni a helyzetet.

Az 1929-es gazdasági világválság különösen súlyosan érintette Németországot. Az ország nem rendelkezett elegendő gazdasági tartalékokkal, és már nem voltak gyarmatai sem. A válság következtében a munkanélküliség 44%-ra emelkedett, ami súlyos politikai válságot okozott.

A gazdasági káosz következtében a szélsőséges pártok megerősödtek. A kommunista párt proletárdiktatúrát és államosításokat ígért, míg a nemzetiszocialisták (NSDAP) a német nagyság visszaállítását, a zsidó tőke kisajátítását és a német faj felsőbbrendűségét hirdették.

💡 Fontos tudni: A gazdasági válság mindig politikai válságot is okoz - ez történt Németországban is az 1930-as években.

Hitler diktatúrája és a náci ideológia

1933-ban Hitler birodalmi kancellár lett, majd fokozatosan kiépítette a diktatúrát. A Reichstag felgyújtása után megindította a kommunisták üldözését, felszámolta a szakszervezeteket és létrehozta a koncentrációs táborokat. 1934-re már Führer lett, és a "hosszú kések éjszakájában" leszámolt belső ellenfeleivel.

A náci ideológia fő elemei között szerepelt az antiszemitizmus, az élettér elmélet (területszerzés), a fajelmélet és a demokrácia ellenessége. Ezeket az eszméket Hitler "Mein Kampf" című művében foglalta össze.

A gazdasági intézkedések a 4 éves terv keretében zajlottak. A hadiipar fejlesztése, autópályák építése és közmunkák segítségével sikerült felszámolni a munkanélküliséget. Németország a második ipari hatalom lett, de ez főként a fegyverkezésnek volt köszönhető.

A külpolitikában revíziós törekvések domináltak. Hitler kilépett a Népszövetségből, visszafoglalta a Saar-vidéket és a Rajna-övezetet. 1938-ban az Anschluss során bekebelezték Ausztriát, majd a müncheni szerződés után a Szudéta-vidéket is. 1939-ben már Prága is német kézre került.

💡 Megjegyezendő: A Molotov-Ribbentrop paktum (1939) titkos jegyzőkönyve Kelet-Európa felosztásáról szólt - ez volt az utolsó lépés a háború előtt.