A nagy földrajzi felfedezések kezdete

Kolumbusz Kristóf 1492. október 12-én felfedezi Amerikát - ez lett az újkor kezdete. Ez a dátum azért ennyire fontos, mert elindította azt a folyamatot, ami teljesen átalakította Európát.

A változások hihetetlen gyorsasággal követték egymást. A feudális viszonyok felbomlottak, és helyettük a tőkés gazdálkodás jelent meg. Kialakultak a manufaktúrák, megindult a világkereskedelem, és létrejött az Atlanti világpiac.

A felfedezéseknek három nagy korszaka volt. Az első klasszikus korszak a XV. század végétől 1790-ig tartott - ekkor fedezték fel és gyarmatosították a kontinenseket. A XIX-XX. században már a kontinensek belső területeit tárták fel, míg napjainkban a "fehér foltokat" próbálják eltüntetni.

💡 Tipp: A gyarmatosítás következtében Európa lett a "gyarmatartó", míg a többi kontinens "gyarmattá" vált - ez a felosztás évszázadokig meghatározta a világot.

A felfedezések okai és lehetőségei

Miért indultak el egyáltalán a felfedezők? Az oszmán-török birodalom 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel elzárta a keleti kereskedelmi útvonalakat. Új utakat kellett keresni!

Az "aranyéhség" is hatalmas motiváció volt. Európa nemesfém-bányái kimerültek, pénzhiány lépett fel. A kereskedők meggazdagodásra vágytak, a felfedezőket pedig a kalandvágy hajtotta.

Szerencsére a technika is fejlődött. Megjelent az iránytű és az asztrolábium, Ptolemaiosz bebizonyította, hogy a Föld gömb alakú. A portugálok kifejlesztették a caravellát - ez volt az első óceáni hajózásra alkalmas hajótípus.

A portugálok Afrika partjai mentén haladtak, míg a spanyolok nyugat felé indultak Indiába. Bartolomeo Diaz 1487-ben elérte a Jóreménység-fokát, Vasco da Gama pedig 1498-ban már Indiába is eljutott.

⚠️ Fontos: A Tordesillasi szerződés (1494) felosztotta a világot Spanyolország és Portugália között - ez határozta meg, hogy ki hova mehet gyarmatot alapítani.

Kolumbusz és a spanyol hódítások

Kolumbusz Kristóf (eredeti nevén Cristoforo Colombo) genovai kereskedő volt, de a spanyol királyi pár megbízásából indult útnak. 1492. augusztus 3-án három hajóval (Santa Maria, Niña, Pinta) indult el Palos kikötőjéből.

Október 12-én ért szárazföldre a Bahama-szigeteknél, Guanahani szigetét San Salvadornak ("Szent Megváltó") nevezte el. Az őslakosokat tévesen "indiánoknak" hívta, mert azt hitte, Indiába érkezett.

Kolumbusz négyszer utazott Amerika és Európa között, de haláláig nem tudta, hogy új kontinenst fedezett fel. Amerikát végül Amerigo Vespucci firenzei bankárról nevezték el, aki 1499-1507 között járt az újvilágban.

A conquistadorok (hódítók) lenyűgöző gyorsasággal hódították meg a nagy birodalmakat. Cortez 1519-ben az Azték Birodalmat, Alvarado 1523-ban a maja városállamokat, Pizarro 1531-ben az Inka Birodalmat foglalta el.

🗺️ Érdekesség: Magellán expedíciója (1519-1522) volt az első, amely hajóval kerülte meg a Földet - ezzel végleg bebizonyosodott, hogy a Föld valóban gömb alakú.

A második hullám: holland, angol és francia felfedezések

A XVI-XVIII. században más európai nemzetek is bekapcsolódtak a felfedezésekbe. A "holland tengerjárók" északi átjárókat kerestek, hogy eljussanak Keletre. Barents a Spitzbergákat, Hudson a Hudson-öblöt fedezte fel.

A hollandok 1626-ban alapították New Amsterdamot (később New York), 1652-ben Fokvárost. Tasman 1642-ben felfedezte Tasmániát, és egész Indonéziát gyarmatosították - a fűszerkereskedelem lett a fő bevételi forrásuk.

Az angolok Észak-Amerikában telepedtek le: Virginia (1587), Új-Anglia (1620) lettek az első kolóniáik. James Cook 1768-71-ben felfedezte Új-Zélandot és feltérképezte Ausztrália partjait.

A franciák Kanadában építették fel gyarmatbirodalmukat: Quebec, a Nagy-tavak vidéke, majd a Mississippi völgyén haladva délre Louisiana és New Orleans következett. Az 1756-1763-as hétéves háborúban azonban az angolok kiszorították őket Észak-Amerikából.

📈 Fontos trend: XV. század - Portugália, XVI. század - Spanyolország, XVII. század - Hollandia, XVIII. század - Franciaország és Anglia voltak a vezető gyarmatosító hatalmak.

Az Atlanti világpiac és a kapitalizmus kialakulása

A földrajzi felfedezések következtében létrejött az Atlanti világpiac és a világkereskedelem. Nyugat-Európa lett a tőkés centrum, ahol a kapitalizmus a kereskedelmi tőke alapján alakult ki.

Az árucsere-rendszer így működött: Nyugat-Európa iparcikkeket és fegyvereket exportált, Amerika arannyal, ezüsttel és új mezőgazdasági termékekkel fizetett (kukorica, dohány, burgonya, paprika, kakaó). Afrika rabszolgákat és nemesfémeket szállított, Ázsia pedig fűszereket és luxuscikkeket.

A rabszolga-kereskedelem borzasztó méreteket öltött: a XV-XVIII. század között körülbelül 15 millió afrikai rabszolgát hurcoltak át Amerikába az ültetvényeken való munkára.

A tőke háromféle formában jelent meg: termelő tőke (üzemek, gépek), árutőke (raktárkészletek), és pénztőke (befektetésre szánt vagyon). A "Das Kapital" (tőke) szóból származik a kapitalizmus elnevezés.

💰 Kulcsfogalom: A tőke olyan felhalmozott érték, amely rendszeres jövedelmet biztosít tulajdonosának - ez a kapitalizmus alapja.

Az árforradalom és az eredeti tőkefelhalmozás

A XVI. században Európa népessége megduplázódott (50 millióról 100 millióra), ráadásul hatalmas mennyiségű arany és ezüst áramlott be Amerikából. Ez árforradalmat eredményezett - az árak gyorsan emelkedtek.

Az agrárkonjunktúra miatt Kelet- és Közép-Európából mezőgazdasági termékek áramlottak Nyugat-Európába, cserébe ipari termékeket kaptak. Ez óriási fellendülést hozott a nyugati iparnak.

Az eredeti tőkefelhalmozás során kettévált a társadalom: kialakult a burzsoázia (tőkés osztály) és a proletariátus (bérmunkások osztálya). A tőkések birtokolják a termelőeszközöket, a munkások csak munkarejüket tudják eladni.

A tőkés termelés képlete: Pénz → Áru → Pénz + Profit. A tőkés befektet (műhely, nyersanyag, munkabér), a munkások terméket állítanak elő, amit a piacon értékesítenek - és több pénzt kapnak, mint amennyit befektettek.

🏭 Fontos: A profit hosszú távon tőkefelhalmozást eredményez - ebből fejlődött ki később a modern kapitalizmus.

A manufaktúra-korszak és Európa kettéválása

A XVI-XVIII. században alakultak ki az első manufaktúrák $"manu facere" = kézzel készíteni$. Ez volt a korai kapitalizmus ipari üzemformája, amely felváltotta a céhes ipart.

A manufaktúrákban a munkafolyamatot részműveletekre osztották (specializáció), megvalósult a sorozatgyártás és a tömegtermelés. Többet, jobbat és olcsóbban termeltek, mint a céhes ipar.

Európa kettészakadt: Nyugat-Európa lett a tőkés centrum, ahol kifejlődött a kapitalizmus, manufaktúrák, világkereskedelem és polgári társadalom. Kelet- és Közép-Európa viszont perifériává vált.

A periférián nem alakultak ki tőkés viszonyok, hanem épp ellenkezőleg: "késői feudalizmus" és "második jobbágyság" jött létre. Az Elbától keletre robotmunkát végző, röghöz kötött örökös jobbágyok dolgoztak.

⚖️ Kontinentális munkamegosztás: Nyugat iparcikkeket exportált, Kelet nyersanyagokat és mezőgazdasági termékeket szállított - ez a függőségi viszony évszázadokig meghatározta Európát.

A világkereskedelem térkép és összefoglalás

A térképen látható, hogy 1700-ra az európaiak már ismerték a világ nagy részét. A különböző színek mutatják a gyarmatosító hatalmak érdekövezeteit: piros a spanyol, kék a portugál, sárga a francia, narancs a holland, zöld az angol területek.

Kolumbusz négy útja (1492-1504) megnyitotta az utat Amerika felé. A Tordesillasi szerződés vonala (1494) világosan mutatja, hogy Portugália a keleti, Spanyolország a nyugati irányú terjeszkedést választotta.

A conquistadorok útvonalai jól nyomon követhetők: Cortez Mexikóban az aztékokat, Pizarro Peru területén az inkákat hódította meg. A többi európai nemzet később csatlakozott: a hollandok Indonéziában, az angolok Észak-Amerikában és Ausztráliában, a franciák Kanadában alapítottak gyarmatokat.

Az orosz terjeszkedés szintén látható: a XVI-XVII. században Szibérián át egészen a Csendes-óceánig jutottak el. Ez mutatja, hogy nemcsak tengeri, hanem szárazföldi felfedezések is zajlottak.

🌍 Világtörténelmi jelentőség: 1700-ra kialakult a modern világrendszer alapja - a gyarmatosító európai központok és a gyarmati perifériák rendszere, amely évszázadokig meghatározta a világ fejlődését.