IV. Béla és a tatárjárás
IV. Béla király (1235-1270) alatt érte el Magyarországot a tatárjárás 1241-1242-ben, amely az ország legnagyobb katasztrófája volt a középkorban. A muhi csatában (1241. április 11.) a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett.
A tatárok feldúlták Pest, Várad, Eger városokat, és a lakosság nagy része elpusztult vagy elmenekült. Béla király az Adriai-tenger egy kis szigetére, Trogirba menekült. A pusztítás olyan nagy volt, hogy egyes becslések szerint a lakosság fele meghalt.
1242 tavaszán a tatárok váratlanul kivonultak, mert meghalt Ögödej nagy kán, és vissza kellett térniük Mongóliába. Béla visszatérése után megkezdődött az újjáépítés, amit "második honalapításnak" is neveznek. A király kővárakat építtetett és új népeket telepített be: kunokat, besenyőket, szászokat.
💡 Tanulság: A tatárjárás után Béla felismerte, hogy csak erős kővárákkal lehet megvédeni az országot - ezért támogatta a várak építését.