Az út a kiegyezésig
A Habsburg birodalom az 1850-es évek közepétől komoly külpolitikai válságba került. 1860-ra Magyarországon egyre nyíltabb lett az elégedetlenség - március 15-ét megünnepelték, amire a rendőrség tömegbe lövéssel válaszolt.
Ferenc József kénytelen volt átgondolni politikáját. Először kiadta az októberi diplomát, amely egy föderalisztikus alkotmánytervezet volt, majd visszahívta az országgyűlést. Azonban 1861-ben kiadta a februári pátenst, amivel visszalépett a korábbi engedményektől.
A magyar országgyűlés két pártra szakadt: Deák Ferenc vezette Felirati Párt és Teleki László Határozati Pártja között dőlt el a válasz módja. A Felirati Párt nyert, de Teleki öngyilkos lett. Ferenc József feloszlatta az országgyűlést.
Az 1860-as évek közepére a Habsburg külpolitikai helyzet tovább romlott. Deák 1865-ben megjelentette híres Húsvéti cikkét, ami a magyar elvárásokat fogalmazta meg. Az 1866-os königgrätzi vereség után végre megnyílt az út a tárgyalások felé.
💡 Emlékezz! Deák Ferenc "a haza bölcsének" is nevezték, mert ő találta meg a kompromisszumos megoldást.