Az Osztrák-Magyar Monarchia és gazdasági hatásai
Az 1867-es XII. törvénycikk létrehozta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ez egy dualista állam volt, ahol két egyenjogú ország szövetségét lényegében Ferenc József uralkodó személye tartotta össze. Két kormány és két országgyűlés működött, de három közös minisztérium volt: külügy, hadügy és ezek finanszírozására a pénzügy.
A kiegyezés hatalmas gazdasági fellendülést hozott. A politikai biztonság miatt tőke áramlott be az országba, bankok és gyárak épültek. A 10 éves vámunió szabad kereskedelmet tett lehetővé, ami különösen a mezőgazdaságnak és az iparnak kedvezett.
A mezőgazdaság kapitalista átalakulása megalapozta a gyáripar kibontakozását. Az élelmiszeripar lett a vezető ágazat: malomipar Budapesten, cukor- és szeszipar, valamint konzervgyártás. A vasúthálózat kiépítése lehetővé tette a világkereskedelembe való bekapcsolódást.
A nehézipar is fellendült: Diósgyőr, Ózd, Salgótarján központokkal. Mozdony-, vagon- és hajógyártás, valamint mezőgazdasági gépgyártás indult be. A kőszén- és érckitermelés is megnövekedett.
Figyelem! Bár a kiegyezés sok előnyt hozott, korlátozta hazánk külpolitikai és katonai önállóságát, és a 48-as törvényekhez képest visszalépést jelentett.