A kiegyezés útja és megszületése

Miért is kellett egyáltalán kiegyezni? Mindkét félnek megvoltak a maga problémái. Austria több katonai vereséget is elszenvedett (Solferino, Königgrätz), ami megmutatta, hogy egyedül nem tud megbirkózni a kihívásokkal. Ráadásul a magyar passzív ellenállás miatt kevesebb adót szedtek be, miközben több katonára volt szükség.

A magyar nemesség sem volt könnyű helyzetben. A birtokosok gazdasági nehézségekkel küzdöttek, hiszen nem vállaltak hivatalt az ellenállás miatt, így nem volt jövedelmük. A bankok sem adtak nekik kölcsönt a bizonytalan politikai helyzet miatt.

Deák Ferenc Húsvéti cikke 1865-ben elindította a tárgyalásokat. Két feltételt szabott: az országgyűlés összehívását és az ország területi egységének helyreállítását. Az 1865 decemberi országgyűlésen Andrássy Gyula vezetésével egy 15 tagú bizottság dolgozta ki a kiegyezés részleteit.

Tudtad? A kiegyezés tulajdonképpen egy "win-win" helyzet volt - mindkét fél megkapta, amire szüksége volt: Ausztria a katonai és gazdasági támogatást, Magyarország pedig a politikai önállóságot.

Az Osztrák-Magyar Monarchia és gazdasági hatásai

Az 1867-es XII. törvénycikk létrehozta az Osztrák-Magyar Monarchiát. Ez egy dualista állam volt, ahol két egyenjogú ország szövetségét lényegében Ferenc József uralkodó személye tartotta össze. Két kormány és két országgyűlés működött, de három közös minisztérium volt: külügy, hadügy és ezek finanszírozására a pénzügy.

A kiegyezés hatalmas gazdasági fellendülést hozott. A politikai biztonság miatt tőke áramlott be az országba, bankok és gyárak épültek. A 10 éves vámunió szabad kereskedelmet tett lehetővé, ami különösen a mezőgazdaságnak és az iparnak kedvezett.

A mezőgazdaság kapitalista átalakulása megalapozta a gyáripar kibontakozását. Az élelmiszeripar lett a vezető ágazat: malomipar Budapesten, cukor- és szeszipar, valamint konzervgyártás. A vasúthálózat kiépítése lehetővé tette a világkereskedelembe való bekapcsolódást.

A nehézipar is fellendült: Diósgyőr, Ózd, Salgótarján központokkal. Mozdony-, vagon- és hajógyártás, valamint mezőgazdasági gépgyártás indult be. A kőszén- és érckitermelés is megnövekedett.

Figyelem! Bár a kiegyezés sok előnyt hozott, korlátozta hazánk külpolitikai és katonai önállóságát, és a 48-as törvényekhez képest visszalépést jelentett.