A holokauszt fogalma és háttere
A holokauszt - görögül "égő áldozat" - az a népirtás volt, amit a nácik hajtottak végre főleg a zsidóság ellen a második világháború alatt. A héber soá szót is használják rá, ami katasztrófát jelent.
Hitler és a nácik fajelméletére építették az egész népirtást. A zsidóságot minden bajért okolták, így közös ellenségképet alakítottak ki a németekben. Ez lett a diktatúra egyik legfőbb eszköze.
Az antiszemitizmus már 1933-ban, Hitler hatalomra kerülésével elkezdődött. A nürnbergi törvények (1935) megfosztották a zsidókat állampolgárságuktól és megtiltották a vegyes házasságokat. Ekkor még lehetett emigrálni, de csak a vagyon elvesztése árán.
Tudtad? Az 1938-as Eviani konferencián a legtöbb ország visszautasította a zsidók tömeges befogadását, így kevesen tudtak elmenekülni.
A Kristályéjszaka 1938.november9−10. volt az első nagy országos pogrom. Zsinagógákat romboltak le, üzleteket törtek szét, és tömeges erőszakot követtek el. Ezután folyamatos jogfosztás következett: sárga csillag, kijárási tilalom, elkülönített iskolák.